A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

LISKA András: Avar kori temetők és telepek Szentes határában. Régészeti lelőhelykataszter

avar kori sírokról tett bejelentést. Székely Ferenc Lapistó 20. számú tanyájával szemben, ott, ahol a fent említett két csatorna, a Kórógy-éri főcsatorna, és a Fertői öntözőcsatorna találkozik, a torkolat bővítése során a munkagépek sírokat bolygattak meg, amelyekből öntött, bronz övdíszek kerültek elő. A munkások rábontottak a sírokra, és kiszedték a csontokat, valamint a leleteket. Innen származott az a hiányos övgarnitúra amit Márkus László szolgáltatott be. Az avar sírok az ásott csatorna mindkét oldalán megfigyelhetők voltak.

34 A beszolgáltatott övgarnitúra egy trapéz alakú övcsatból, egy övforgóból, egy áttört, liliomos kisszíjvégből, öt lyukvédőből és hat áttört, pajzs alakú, nyújtott idomú, csüngős öweretből állt. Ezen a leltári számon szerepel még egy sárga színű, iker pasztagyöngy és néhány bronzlemez töredék is, valamint egy öntött, bronz karperec töredéke is. Ez utóbbi tárgy nem avar kori (CSALLÁNY 1899, 416; CSALLÁNY 1906, 292; CSALLÁNY 1933-34, LXVII. 1, 7, 11, 14, LXVIII. 11, 15; KOREK 1943, 2; CSALLÁNY 1956, No. 920; KOVALOVSZKI 1957, 61; MADARAS 1991, No. 16/b). KJM ltsz.: 54.7.1-293., 55.22.1140., 75.149.1., 89.14.1-9.; MNM 1/1928. A. 1-11.; régi ltsz.: 4/1899. 34. Szentes-Lapistó, Pál Ferenc 26. sz földje (267) (CSALLÁNY 1933-34a; KOREK 1943, 2; CSALLÁNY 1956, No. 921; KOVALOVSZKI 1957,60; MADARAS 1991, No. 16/c; LŐRINCZY 1992, 120). Régi ltsz.: 323-336/1933. 35. Szentes-Lapistó, Szamosi István földje (268) Korek József 1943-ban megjelent cikkének jegyzetei között szerepel a lelőhely, közelebbi adatok nélkül, külön lelőhelyként való kezelése kérdéses

35 (KOREK 1943, 2). 36. Szentes-Lenin u. 13.

36 (269) (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993, 289). KJM ltSZ.: 93.5.1. 37. Szentes-Magyartés, Zalotai oldal („Bökénymindszent") (270) (PULSZKY 1881; FARKAS 1889, 255; CSALLÁNY 1903, 20; CSALLÁNY 1956, No. 618). 38. Szentes-Nagyhegy (275) A lelőhely a határ északkeleti részén található, a várostól északkeletre húzódó nagyhegyi szőlők magaspartjának északnyugati felében, a Veker-értől délre. A terület ma már szerves része a városnak, kiskertekkel, hétvégi házakkal építették be. Az első, innen származó leleteket 1892-ben Farkas Sándor gyűjtötte össze, és juttatta el a MNM-ba. A lelőhelyről bronzkori és kelta leletek, valamint szarmata kori, gepida kori, avar kori és Árpád-kori sírok kerültek napvilágra. A területen 1912-ben is kerültek elő avar kori sírok, ám az első ásatást csak 1927-ben vezette a területen Csallány Gábor. Csallány Dezső későbbi feljegyzései alapján lehet rekonstruálni az egészen 1932-ig folyó ásatások eredményeit.

38 A temető egyik része Juhász János, Nagyhegy 140. sz. szőlőföldjén helyezkedett el. Itt 1927-ben 74 sírt (1-74. sír), 1928-ban 139 sírt (1-139. sír), 1929ben, Juhász János szőlőjétől keletre Musa János földjén 34 sírt (140-173. sír), 1932-ben pedig a Juhász János földjétől délre, a Musa János földjétől keletre eső Gálfy Lajos-féle 141. sz. szőlőben 63 sírt (174-236. sír) tárt fel Csallány Gábor. Ezen a területen összesen 310 késő avar kori temetkezés került napvilágra. Csallány Dezső már említett, későbbi feljegyzései alapján tudjuk, hogy a fent tárgyalt temető területét egy hajdan volt vízjárta meder és 60 m-es távolság választja el attól a földháttól, amelyen a nagyhegyi gepida temető található, és ahol avar kori temetkezések is előkerültek. A földháti temető a fent leírt Juhász-, Musa- és Gálfy-féle temetőtől északnyugatra helyezkedik el. Ezen a területen, a 34 Hegedűs Katalin 1972. február 10-én helyszíni szemlét tartott, melynek során állatcsontokat, paticsdarabokat és szarmata edénytöredékeket talált. Véleménye szerint egészen a Sörös-dűlőig egy szarmata kori telep húzódik KJMRégAd 134-84, 316-85; MNMAd 40. Cs. I. Tkp. sz,: 708-221. 35 KJM RégAd 261-84. 36 Tkp. sz,: L-34-53-B-a-l; 708-211. 37 KJM RégAd 258-84. 38 Megjegyzendő azonban, hogy a területen akkoriban is kisebb zártkertek voltak az ásatások során a temetkezések előkerülési helyét a kerttulajdonosok nevének feltüntetésével különböztette meg Csallány, ugyanazon a temetőn belül többször újrakezdve a sírok számozását. Az előkerült leletanyag azóta is keveredett, a többszöri átszámozás és újraleltározás miatt az egyes tárgyak leletegyüttesek sírokhoz kötése ma már sok esetben nem is lehetséges. Valójában a rendelkezésünkre álló adatok alapján az sem dönthető el egyértelműen, hogy a feltárt sírok egyazon temetőhöz tartoztak-e.