A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

LISKA András: Avar kori temetők és telepek Szentes határában. Régészeti lelőhelykataszter

és a Mágocs-ér kereszteződésétől 400 m-re délnyugatra 400 m hosszan és kb. 50 m szélességben. A gyűjtött anyagból 64 db töredék bizonyult avar korinak. A gyűjtemény nagyobb részt kézzel formált edények töredékeiből áll. Ezek vastag falú tárolóedények, fazekak, valamint sütőharangok darabjai lehettek. 54. Szentes-Berekhát (111) Lelőhelyünk a határ déli részén, közvetlenül a szegvári, illetve derekegyházi határ mellett található.

53 Ezen a részen Szentes és Szegvár, valamint Szentes és Derekegyház határát a Kórógy-éri főcsatorna jelenti, amelynek a Hódmezővásárhelyt Szentessel összekötő műúttól keletre eső nagy kanyarulatának közvetlen közelében van a lelőhely, amely délnyugat felé teljes hosszában a Kórógy egykori magaspartjára támaszkodik. A lelőhely kiterjedése ÉK-DNY irányban összesen kb. 4100 méter, szélessége az északra eső részén 1800 méter hosszúságban kb. 400-500 méter, a déli részen, kb. 2300 méter hosszúságban pedig alig 50-80 méter. A gyűjtött leletanyagból 14 töredék bizonyult avar korinak. A cserepek többsége korongolt edény darabja, csak két töredék származik kézzel formált edényből. Ez utóbbiak közül az egyik egy sütőharang peremtöredéke. 55. Szentes-Derekegyházi oldal (161) A lelőhely a határ délkeleti részén található, a Kórógy-éri főcsatorna mellett, a csatorna északi oldalán, amely itt Derekegyház és Szentes határát jelöli.

54 A területen kb. 700-800 m hosszan és 150200 m szélességben igen sűrűn találtunk őskori, vélhetőleg késő bronzkori (csorvai típusú), szarmata kori, kézzel formált népvándorlás kori, Árpád-kori és késő középkori edénytöredékeket. A lelőhelyről egyetlen késő avar korinak meghatározható edénytöredék került elő. A közepes méretű fazék külső oldalát egy párhuzamosan futó, nagyon kis közökkel, sekélyen bekarcolt, vízszintes vonalköteg, valamint egy szabálytalan, többszörös hullámvonalban futó vonalköteg díszíti.

55 A VAR KORI SZOR VANYLELETEK SZENTES HA TARÁBÓL 56. A szentesi gimnázium útján került a szentesi múzeumba egy bronzból öntött, téglalap alakú, áttört, griffes övveret és egy ovális, csatkarikára ráhajló peckű bronzcsat.

56 A leltárkönyvben összefüggő darabokként szerepelnek. KJM ltsz.: 55.56.21-22. 57. Farkas Sándortól vásárolt a szentesi múzeum 1901-ben egy bronzból öntött, téglalap alakú, áttört öweretet, amelynek csüngője hiányzik. A veretet nittszegekkel erősítették fel, keretén gyöngysordíszítés látható (CSALLÁNY 1956, No. 897). KJM ltsz.: 55.56.25. 58. A város területéről került elő egy bronzból készült, rozetta alakú préselőminta, amely a szentesi gimnázium ajándékaként jutott a szentesi múzeumba a század első éveiben

57 (CSALLÁNY 1933, VU. t. 8; CSALLÁNY 1956, No. 910). KJM ltsz.: 55.56.23. 59. Egy bronzból öntött, téglalap alakú, áttört, csüngős, griffes öweretet vásárolt a szentesi múzeum Farkas Sándortól 1904-ben

58 (CSALLÁNY 1956, No. 896). KJM ltsz.: 55.56.24.; régi ltsz.: 18/1904. 60. Szentes környékéről említ szórványleletként egy pár vaskengyelt Csallány Dezső, 195l-es előkerülési évszámmal (CSALLÁNY 1956, No. 895). 61. A szegedi múzeum régészeti gyűjteményében szerepel három darab pasztagyöngy, amelyet Zsótér Sándor (Szeged, Bartók tér 14.) ajándékozott a múzeumnak. A leltárkönyvi bejegyzés szerint e tárgyakat Tarján László szerezte Szentesen, Csallány Gábor valamelyik ásatásán, a 30-as években. MFM ltsz.: 75.34.1. 62. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriznek egy ezüstlemezből készített, szalagfonatos díszítésű, négyszögletes öweretet (CSALLÁNY 1956, No. 932). MNM ltsz.: 140/1882. 63. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őriznek egy agyagkulacsot, amely Szentes kör53 Tkp. sz. : L-34-53-B-a-3; L-34-53-B-a-4. 54 Tkp. sz.: L-34-53-B-a-4; L-34-53-B-C-2. 55 A kézirat lezárása után jelent meg egy eddig publikálatlan, Szentes határában előkerült kora avar kori sír ismertetése (LŐRINCZY 1996). 56 MNMAd 33. Cs. I. 57 MNMAd 33. Cs. I. 58 MNMAd33.Cs.I.