A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

LISKA András: Avar kori temetők és telepek Szentes határában. Régészeti lelőhelykataszter

42. Szentes-Tési magaslat (300) A MNM gyűjteményében a fenti lelőhelyről egy késő avar kori, szürkésbarna színű, korongolt korsót őriznek, amelynek testén bekarcolt hullámvonalköteg fut körbe. MNM ltsz.: 61.207.16.; régi ltsz.: 140/1882. 43. Szentes-Tőke (302) A lelőhelyről egy szürke bikónikus orsógombot, amely Kúti Ferenc ajándéka, és egy szürkésbarna orsókarikát, amely a szentesi gimnázium ajándéka, őriz a Koszta József Múzeum. KJM ltsz.: 55.55.1-2.; régi ltsz.: 97/1901, 628/1903. 44. Szentes-Tűzköves (303) Csallány Dezső avar kori szórványlelet lelőhelyeként említi a területet, közelebbi adatok nélkül. A lelőhely elnevezése megegyezik a MNM-ban őrzött dinnyemag alakú gyöngy lelőhelyével (304), de a két lelőhely azonossága nem bizonyítható (CSALLÁNY 1956, No. 929). 45. Szentes-Tűzköves (304) A MNM gyűjteményében a fenti lelőhelyről egy dinnyemag alakú gyöngyöt őriznek, közelebbi adatok nélkül. MNM ltsz.: 138/1883. 508. 46. Szentes-Tűzköves-halom, Köröspart (305) Zalotay Elemér szerint

44 1897-ben Komáromy Lajos ajándékaként került a szentesi múzeumba egy öntött, bronz, áttört szíjvég és egy öntőminta, amelyen írásjelek és egy koronás figura volt látható. Csallány Dezső 1956-ban megjelent összefoglalásában a lelőhely tárgyalásánál csak a szíjvéget említi, öntőmintáról nem esik szó. A KJM leltárkönyvében az említett szíjvég mellett egyéb leletek is szerepelnek — bronzból öntött, vésett, poncolt hátterű csüngős övveret, ovális karikájú, gyöngycsüngős, bronz fülbevaló, nyitott bronz karperec —, öntőminta nélkül (CSALLÁNY 1956, No. 930; ZSÍROS 1990,90; MADARAS 1991, No. 21). KJM ltsz.: 55.52.1-4.; régi ltsz.: 15/189,17-19/1897. 47. Szentes-Zalota, Vecseri Mihály földje (310) A lelőhelyen, amely a határ északi részén helyezkedik el, Csallány Gábor 1904-ben négy késő avar kori sírt tárt fel. Zalotay Elemér összesen 25 sírról tesz említést,

45 közelebbi adatok nélkül. A szentesi múzeumban összesen három sír anyaga van beleltározva. A leletek között kettős, bekarcolt zegzug vonallal díszített bikónikus orsógomb, dinnyemag alakú gyöngyök, és egy nyitott, tömör, bronz karperec található (CSALLÁNY 1956, No. 932; MADARAS 1991, No. 23). KJM ltsz.: 55.67.1-17.; régi ltsz.: 1275-76/1904, 1335-39/1904; 1384/1904. TEREPBETÁRÁS SORÁN, 1994-1995-BEN TALÁLT LELŐHELYEK SZENTES HA TÁRÁBAN*

6 48. Szentes-Berekhát (16) Lelőhelyünk a határ déli részén, a Szentest Szegvárral összekötő műút és vasútvonal nyugati és keleti oldalán egyaránt megtalálható. A lelőhely északkelet-délnyugati irányban 800-850 m hosszan, ÉNy-DK irányban kb. 500 m szélességben húzódik. Nyugati széle egy É-D-i irányú magasparlot követ. A lelőhelyről gyűjtött kerámia töredékek közül 39 db bizonyult avar korinak. A gyűjtemény egy cserép kivételével kézzel formált edények, fazekak, sütőharang, edényfedő töredékeiből áll. A leletanyagban előforduló egyetlen korongolt edényből származó kerámiatöredék egy finom homokkal soványított, sárga bögre az oldaltöredéke. A jellegzetesen késő avar kori, vékony falú edény hasán egy kis gyűrűfül csonkja látható. 49. Szentes-Panyik dülő (47) Lelőhelyünk a határ délkeleti részén helyezkedik el, a nagymágocsi út déli oldalán, a műúttól kb. 44 KJM RégAd 261-84. 45 KJM RégAd 295-85. 46 A szakdolgozati terepbejárásaink során csak Szentes város határának déli részét jártuk be, nagyjából a Szentest Fábiánsebestyénnel összekötő műúttól délre eső területet. Felszíni leletgyűjtési adataink tehát nem a teljes szentesi határra, hanem csak az általunk bejárt részre vonatkoznak A terepbejárás során talált avar kori települések leletanyagáról egy külön dolgozatban számoltam be (LISKA1996). 47 Tkp. sz.: L-34-53-B-U-3.