A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

LISKA András: Avar kori temetők és telepek Szentes határában. Régészeti lelőhelykataszter

az előkerült leletanyagról folyamatosan beszámolt

2 (CSALLÁNY 1933-34). Az első avar kori temetőt 1899-ben, Lapistón, a következőt még ugyanabban az évben a dónáti Kórógyparton tárta fel Csallány Gábor. Bíró Gábor és Székely Mihály földjén egy 172 sírós késő avar kori temető, Balogh János földjén 12 sír került elő, amelyek az avar kor korai szakaszára keltezhetők. A következő évben, 1900-ban, a Kurca partján, a Tóth József utcában nagygömbös arany fülbevalópárt találtak egy sírban, a Széchenyi úti homokbányánál két bronz öweretes temetkezést tárt fel Csallány. A felsőcsordajárási temető feltárására 1905-ben és 1912-ben került sor. Ez volt Szentesen az első olyan avar kori temető, amelyről temetőtérkép készült, és ránk is maradt. Ezt követően kb. három évtizeden keresztül, gyakorlatilag megszakítás nélkül folyt Szentes határában az avar kori lelőhelyek kutatása. Ekkor tárták fel a berekháti, nagyhegyi, kistőkei, kajáni nagy sírszámú temetőket (KOREK 1943), és ebben az időszakban váltak ismertté azok az egy vagy néhány sírós lelőhelyek is, amelyek jelentőségükben nem maradnak el a felsorolt nagyobb temetőktől: Derekegyházi oldal, Lapistó Pál Ferenc földje, Sárgapart. Az idősödő Csallány Gábor mellé 1927 decemberében új munkatárs került az 1926-tól Csongrád Vármegyei Múzeumként működő szentesi múzeumba Schupiter — 1933-tól Zalotay — Elemér (18941968) személyében (RÓZSA 1994,557). Csallány igyekezett segíteni fiatal kollégáját, többek között az ő hatásának kell tekintenünk, hogy Zalotay ezekben az években közelebb került a régészet tudományához. Igazgatójától ellesett ismeretei mellett a szegedi tudományegyetemen, Banner János tanítványaként tett szert régészeti ismeretekre (PASZTERNÁK 1996,281). A gógányi, belsőecseri, fertői avar sírok a 40-es évek elején kerültek elő, 1944-ben, a Lakos utca 41. szám alatti telken napvilágra került sírleletek voltak az utolsó, Csallány Gábor nevéhez köthető feltárásból származó tárgyak. A front közeledtével Csallány Gábor parancsot kapott múzeumának elköltöztetésére. A múzeumigazgató a legértékesebb, nemesfém tárgyakat egy kis kazettában a Nemzeti Múzeumba menekítette, míg a többi tárgyat Szekszárdon érte utol a front. Sajnos Csallány Gábor nem élte túl a hosszúra nyúlt budapesti ostromot, de ládákba rejtett gyűjteménye viszonylag épségben maradt. Az új múzeumigazgató, Zalotay Elemér személyesen szállította haza a viszontagságos sorsú ládákat Szentesre (PASZTERNÁK 1996,282). 1944 után a szentesi múzeumba lényegesen kevesebb avar kori tárgy került Szentes környékéről, mint az előző évtizedekben. A vizsgált területen, 1944 után az új lelőhelyek száma az előzőhöz képest elenyésző volt, 1994-ig mindössze 6 újabb lelőhelyről kerültek elő avar kori leletek. A régió avar kori történetéhez szorosan kapcsolódnak a Szegvár környékén ismertté vált avar kori lelőhelyek. 1952-ben Mérey Kádár Ervin tárta fel a sápoldali sírt (BÓNA 1979; BÓNA 1980), majd 1979-ben a szőlőkaljai (HEGEDŰS 1980), egy évvel később az oromdűlői határrészen kerültek elő az avar kor középső, illetve korai szakaszára keltezhető temetők (LŐRINCZY 1992). Szentes környékének avar kori leleteiről, lelőhelyeiről, településtörténetéről összefoglaló munka még nem látott napvilágot.

3 Csallány Gábor és Csallány Dezső több helyen írt a régió avar koráról, ismertetve a korszak lelőhelyeinek anyagát. 1914ben a város történetének korai szakaszáról (CSALLÁNY 1914), 1928-ban pedig már külön a népvándorlás koráról írt Csallány Gábor (CSALLÁNY 1928), majd 1934-ben az általa feltárt avar kori temetők anyagát ismertette (CSALLÁNY 1933-34). Szentes vidéke, illetve egész Csongrád megye régészeti leletkataszterének elkészítésére Zalotay Elemér is kísérletet tett.

4 Feljegyzései gyakran egy-egy azóta elveszett ásatási dokumentáció kivonatát őrizték 2 A Csallány Gábor és fia, Csallány Dezső által, a század első felében feltárt avar kori temetkezések dokumentációi sajnos az évtizedek során többször összekeveredtek egyes iratok elvesztek, vagy annyira megrongálódtak, hogy ma már használhatatlanok Csallány Gábor hosszú ásató munkássága során igen sokszor fordult elő, hogy többször visszatért egy lelőhelyre, esetleg egymással szomszédos, de más személy tulajdonában lévő földekre. Később, az 1950-es években, a korábban előkerült leletanyag újraleltározása során jó néhány leletegyüttes összefüggése megszakadt. Gyakran előfordult, hogy azonos temető különböző időpontokban előkerült részletei különböző lelőhelyekként szerepelnek a későbbi gyűjtésekben, publikációkban — ilyenek például a berekháti vagy a nagyhegyi késő avar kori temetők 3 Madaras László 1986-ban zárta le kéziratát, amelyben Szentes avar kori történetét dolgozta fel. A dolgozat a város történetét felölelő monográfia egyik fejezete lett volna, amely azonban a mai napig nem jelent meg. Köszönettel tartozom a szerzőnek hogy a kéziratot megtekinthettem. 4 Munkája nyomtatásban sosem jelent meg ám. kéziratos formában fennmaradt a Koszta József Múzeum Régészeti Adattárában, KJM RégAd 261-84.