A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)

STRAUB Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia

Ugyanez vonatkozik a Szeged-Fehértó-B temetőre, ahol a sírokat nagyrészt kirabolták, a megmaradt leletanyag alapján a temetőt a közép avar korra keltezik (KÜRTI 1983,192; MADARAS 1995,178). Az 5. sírban előkerült tegezcsontok azonban a legkorábbi motívumtípusokat képviselik, ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen a sír korábbra való keltezése. Nem zárható ki tehát annak lehetősége, hogy a pár száz méterre előkerült Szeged-Fehértó-A temetőhöz hasonlóan, itt is — különösen mert a temető nincs teljesen feltárva! — feltételezzünk korai temetkezéseket. A közép avar kori 5 csonttegezes síregyüttesek A szeriáció során felhasznált sírok nagyobbik részét az avar kor második felére keltezhetjük (5. táblázat). A közép avar kor történeti és régészeti hátterének meghatározása (SZÁDECZKY 1968; BÓNA 1970) óta eltelt negyed század során a korszak időbeli körülhatárolása ugyan megtörtént,

56 de leletanyagának a közép avar kor két fázisába való besorolása még ma is bizonytalan. A bizánci érmék hiánya és a viszonylag rövid, mintegy két generációnyi időszak ugyanis rendkívül megnehezíti a belső kronológia felállítását. Mindezek miatt a közép avar kor leleteinek részletes időrendi tagolása még várat magára. Az ide tartozó csonttegezes sírok döntő többségükben régi ásatások eredményei, csupán a leobersdorfi (DAIM 1987), komáromi (TRUGLY 1993) és jászapáti (MADARAS 1994) temetők publikálása tartozik az utóbbi évtized eredményéhez. A ma rendelkezésre álló síregyüttesek szeriációja alapján az alábbi következtetések fogalmazhatók meg. A legkorábbi sírok leletanyaga részben még a kora avar kor tárgyi hagyatékát idézi,

57 de már feltűnnek a közép avar kor jellemző leletei és tegezmotívumai is.

58 E temetkezések közül közelebbről csupán a leobersdorfi 152. sír van — szeriáció által is — keltezve, melyet publikálója a 7. század közepére datál (DAIM 1987, 126-130). A szeriációs sor legelején található sírok leletanyaga átmenetet képez a kora és közép avar kor között, legkésőbbi tárgyaik pedig már az utóbbit idézik, így a 7. század utolsó harmadára keltezhetjük őket. A szeriáció szerint a fenti temetkezéseket követő sírok leletanyagát már a tisztán közép avar lelettípusok jellemzik,

59 amely alapján ezeket a közép avar kor első periódusának jellegzetes leletegyütteseiként értékelhetjük, s kronológiailag MA I-re tehetjük. IIA közép avar kor első félének tegezmotívumai (2. kép 2-6) A kora avar kori motívumok egy részének (4 60 6,

61 7/a 62 9

63

) tovább élése mellett több új motívum, valamint egy csont tegeztartozék

64 megjelenéséről kora avar kori előzménye (MADARAS 1990,173-174; MADARAS 1994,121,153). 55 Az avar kor háromperiódusú — kora/közép/késő — régészeti tagolását részletekben Bóna István dolgozta ki (BÓNA 1971, 286-288), mely a hazai és nemzetközi kutatás bevett rendszerévé vált. Későbbi javaslata a kétkorszakú — koraikéső — felosztáshoz való visszatérésre (BÓNA 1988, 440) sem a magyar (BÁLINT 1989,152-167), sem a nyugati (MARTIN 1990, 76, Anm. 21 ) gyorsan reagáló szakirodalomban nem talált visszhangra. Magam is célszerííbbnek — és követhetőbbnek — találom a korábbi felosztás megtartását, amely alapján az átmeneti, illetve közép avar kor alatt a 7. század utolsó harmadától tartó néhány évtizednyi periódust értem, melytől a késő avar kor megkülönböztetése egyelőre nem etnikai, hanem tárgyideletanyagbeli változás alapján lehetséges. 56 A közép avar kort a kutatás jelenleg 670-720 közé keltezi (BÓNA 1988, 441; STADLER 1996, 461). 57 Az U alakú kis- és nagyszíjvégek valamint pajzstestií, zömök lemezes kisszíjvégek (KISS-SOMOGYI1984,85), csakúgy mint a keskenykarú íjvégcsontok (MADARAS 1981, 39) és bogozok tarsolyzárók (PEREMI 1994, 248) használatban voltak mind a kora avar korban, mind a 7. század utolsó harmadában. 58 Négyszögletes, dudoros szélű övveret, hengeres formájú tarsolyzáró, korong alakú lemezes övveret, 10-12. számú tegezmotívum. 59 Pl. lyukvédő, övforgó, szablya, széleskarú íjvégcsont, három gömböcsös fülbevaló, varkocsszorító, ívelt oldalú négyszögletes veret stb. 60 Gyenesdiás 5. sír, Halimba 485. sír, Jászapáti-Nagyállás 264. sír. 61 Jászapáti-Nagyállás 19., 265. sír. 62 Káptalantóti 21. sír, Kiskőrös-Czebe 7. sír, Komárno 140. sír, Szebény II. 7. sír, Szeged-Fehértó-B 78. sír. 63 Győr-Téglavető 705. sír. 64 A közép avar kortól a tegezcsontok közelében előkeriilő, szíjvég formájú csontlapok rendeltetése bizonytalan (láncfonatmintás: Győr-Téglavető 705. sír, Szeged-Fehértó-B 69. sír; nyújtott S mintás: Öskü 70. sír, Káptalantóti 34. sír; szalagfonatos: Bogojevo 6. sír, Dunapentele 7. sír, Jászapáü-Nagy állás 19. sír, Madaras-Téglavető 74. sír). Hasonló lelettípus tegezöv szíjvégeként való