A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 3. (Szeged, 1997)
P. FISCHL Klára: Középső bronzkori leletek Szelevényről. Adatok a Tiszazug középső bronzkorának kronológiai és terminológiai kérdéseihez
Ilii KECSKEMÉT \ AsZELEVÉNy \ °\ 1 ^KISKUNrELEGYHAZA^ Ç <\ ^*"'CSONGRAD^J ^SZENTES l^___Jkm \ J 1. kép — Abb. 1: Szelevény-Menyasszonypart újabb bronzkori csontvázas sírokat figyelt meg a területen. A leletmentő munkálatokat ő is fontosnak tartotta. Erre 1951. június 6-8. és 14-én került sor a vasútvonal 451 25 és 475 25 szelvénye közötti két kutatóárokban, ahonnan a vasútépítés folyamán már előkerült két csontvázas sír. A leletmentés során további „6, nagyjából E-D-i irányú sír nyomát lehetett megfigyelni. A sírok egymástól 2-3 méterre voltak, A sírokat borító hamus réteg olyan alacsony volt (25-30 cm), hogy már az első ásónyom alkalmával előkerültek cserepek és apróbb csontok, melyek közt emberi és állati csontok vegyesen fordultak elő. A cserepek túlnyomó részt vonalas és rovátkolt díszű bronzkorra jellemzőek voltak, A 6 sír egyikében sem volt már a csontok helyzete megfigyelhető. Leletanyag nem került elő belőlük néhány cserépen kívül " 7 A leírtak alapján, mint azt Kalicz Nándor is feltételezte (KALICZ 1957,65), valószínűleg két különálló temetőről van szó. Számos adatunk van arra nézve — sajnos ezek közül elég kevés a modern ásatásból származó információ —, hogy egy telltelepet több kisebb közösség temetője vesz körbe, 8 különösen, ha a rétegsor alapján több kultúra megtelepedésével is számolhatunk az adott településen. Míg Zalotay feljegyzéseiből hamvasztásos és csontvázas temetkezésre egyaránt van adatunk, addig Mérey csak csontvázas sírokról tesz említést. Ez sajnos nem jelenti azt — a dokumentumanyag igen csekély volta miatt —, hogy eme feltételezett második temetőben kizárólagosan csontvázas rítusú sírok lettek volna. És noha Mérey csontok előkerüléséről ír, a leírás alapján hamvasztásos temetkezésekkel, illetve azokkal is számolnunk kell. Mindezek mellett valószínű, hogy a teilen kívüli telepbe, telepekbe is beleástak a vasútépítés munkálatai során. Erre utal a több korszakból származó leletanyag és a jelentésekben szereplő telepjelenségek leírása is. A leletanyag beleltározása főleg a típusok alapján történt, további elemzésére így csak tipológiai alapon vállalkozhatunk. A LELETANYAG LEÍRÁSA 1. Kézzel formált, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, barna színű, enyhén fényezett felületű fedő (10. kép 14). Alsó része cilindrikus, gömbszelet formájú felső része peremes kiképzéssel csatlakozik hozzá, melyet négy helyen a felfüggesztésre szolgáló lyukkal láttak el. Ltsz.: 54.154.2. 2. Kézzel formált, homokkal soványított, barna színű bögre (2. kép 4). Valamikori fényezett felülete erősen megkopott. Fülének csak a csonkja maradt meg, a képen látható fül kiegészítés. Pereme kihajló, nyaka cilindrikus, teste nyomott gömbös, rajta hat ferde borda található. Alja enyhén omphaloszos. Ma.: 6 cm, pá.: 6 cm, fá.: 3 cm. Ltsz.: 54.154.3. 3. Kézzel formált, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, barna-szürke foltos bögre (2. kép 7). Pereme enyhén kihajlik, nyaka cilindrikus, a füllel ellentétes oldalon kissé magasabbra húzott. Teste nyomott gömbös kiképzésű, felső felén turbántekercs díszítéssel. Alja omphaloszos. Füle a peremből indult, csonkja a hasvonalon található. Ma.: 5,8 cm, pá.: 5,5 cm, fá.: 2,5. Ltsz.: 54.154.4. 4. Kézzel formált, homokkal és cserépzúzalékkal soványított, barna színű, hiányos bögre (2. kép 2). Pereme kihajlik, nyaka cilindrikus, teste nyomott gömbös. Alja omphaloszos. Vállvonalát kannelúra hangsúlyozza, amely alatt fülének csonkja van. Ma.: 6 cm, fá.: 2,5 cm. Ltsz.: 54.154.6. 7 MNMAd 413. Sz. VIII. 8 Tárnoki J.:A Hatvani-kultúra telepe és temetője Aszódon. ELTE, szakdolgozat. Budapest 1981.