A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

17. szelvény 1. gödör: A II. ház középső helyisége fölött talált, de azzal nem egykorú nyílt tüzelőhely elbontása után észleltük ezt az objektumot. 240 cm hosszan elnyúló, 120 cm legnagyobb szélességű szabálytalan alakú gödör, melynek legnagyobb mélysége 50 cm volt. Laza, hamus betöltésében kevés cserép fordultelő. I Ielyzetükből logikusan arra következtethetnénk, hogy mindkettő későbbi lehetett a II. háznál. Nem zárható ki azonban a gödör korábbi volta, ugyanis ezen a szakaszon a II. ház ÉK-i hosszanti falának alapozási árka nem jelentkezett, valamint a konyha — középső helyiség — padlója nem volt lesározva, így ehhez viszonyítani nem tudtunk. Megjegyzendő viszont, hogy egy cölöplyuk belemélyedt a tüzelöhelybe. Mvel a tüzelőhely későbbi, mint a II. ház, az említett cölöplyuk a legfiatalabb ebben az összefüggésben és így nem tartozhatott a II. házhoz. Mindenesetre az 1. gödör és a tüzelőhely közül a gödör a korábbi. 18. szelvény 1. gödör: A III. ház melletti, karámként értelmezett objektummal kapcsolatban említettük már ezt a gödröt, mely az előbbi objektum ÉN Y-i oldalát vágta, felülnézetben kör alakú — legnagyobb átmérője 160 cm —, hengeres, lapos fenekű gödör, legnagyobb mélysége 132 cm. Kitöltésében a hamu dominált; apró faszéndarabok, tégla- és paticstömielék, kerámia (39. kép 3, 5, 9-10; 63. kép la-d, 2a-b), vastárgyak (láncszemek, horog stb.) (78. kép 4-7), egy kis fenőkötöredék, tojáshéj és halpikkelyek, halcsont, valamint egy elszenesedett szilva került még elő belőle. Az állatcsontanyagban egy komplett kutya(?)vÓ7.at kell megemutenünk. 18. szelvény 2. gödör: A szelvény K-i sarkában jelentkezett ennek egy része, letapasztott peremmel. Kibontására időhiány miatt nem került sor. 19/a szelvény 1. gödör: Az ovális gödörnek csak egy része esett a szelvénybe, de a benne talált lókoponya miatt rábontottunk. Hossza 165 cm, szélessége 100 cm. A lapos aljú gödör DNy-LK-i hossztengelye irányában 79 cm-től 87 cm-ig enyhén lejtett (39. kép 12; 40. kép l-l7;

155 4L kép 13; 64. kép 1-2; 65. kép 1-4; 66. kép 1; 78. kép lOa-b, 16). Két objektumnak szinte kizárólag hamu volt a kitöltése, lcletanyag csak minimális mennyiségben fordultelő bennük (6. szelvény 2. gödör, 17. szelvény 1. gödör). Három gödörnek erősen hamus volt a kitöltése, belőlük gazdag állatcsont- és minimális kerámiaanyag származik (11. szelvény 2. gödör, 13. szelvény 2. gödör, 18. szelvény 1. gödör). A legtöbb gödör egyszerű hulladékgödör volt, melyek eredetileg más szerepet is betölthettek és használaton kívül kerülésük után váltak hulladékgödrökké. A földbe mélyített, általánosan ,,gödör"-nek nevezett objektumok között speciális funkciójúakat is találtunk, ezeket részletesen elemezzük. Vermek. Egy gödröt biztonsággal tekinthetünk gabonatároló veremnek, ugyanis a kerek, 50 cm-ig egyenes falú, alsó léiében kiszélesedő objektum belvilágát kiégették, peremét pedig agyagtapasztással erősítették meg. A verem mélysége jelentkezési szintjétől 85-100 cm volt (11. szelvény 1. gödör). 5 Ásatásunkon a legmélyebb gödör — 13. szelvény 1. gödör — alját 190-210 cm-nél értük el. Az objektum érdekessége, hogy a jelentkezési szinten a gödör szélén élesen elváló, faszenes sáv futott körbe, majd a gödör alsó harmadában anatómiai rendben fekvő szarvasmarha vázrészlete feküdt. Ezek alatt 10-15 cm-re a gödör K-i és NY-i oldalán egy-egy lágerendából származó, részben elszenesedett, részben elkorhadt íámaradványok kerültek elő. A gödör kitöltésében is feltűnően sok faszéndarabka fordult elő. A verem talán hús tárolására szolgált. Ezt a feltevést alátámasztja az anatómiai rendben fekvő vázrészletcn kívül a gödör jelentős mélysége is, valamint a faszén- és a korhadt íámaradványok arra utalnak, hogy a gödröt fabéléssel láttak el, illetve a húst valamilyen Iából készült fedővel fedték le. A fentiekben említett két tárológödör — 11. szelvény 1. gödör: gabonatároló, 13. szelvény 1. gödör: hústároló — a házakon kívüli területre esett. Az időhiány miatt ki nem bontott, de szintén tárolóveremnek tartható objektum —18. szelvény 2. gödör — ugyan a III. házon belül jelentkezett, de nem dönthető cl, hogy hozzátartozott-e. Ez nem zárható ki, mert Méri I. Túrkeve-Móricon több olyan méhkas alakú vermet tárt fel, melyek a szoba hátsó sarkába mélyedtek és bizonyára élelemtárolásra szolgáltak (MÉRI 1954, 146). Hasonlóképpen Bálint A. is tárt fel Nyársapáton a házakon belül gabonásvermeket (BÁLINT 1962, 58, 60, 69). A földalatti gabonatárolásról készített tanulmányában Ikvai N. azt a következtetést vonja lc, hogy a késő középkorban a házon belüli vermeket használhatták ugyan gabonatárolásra, de mivel ezek sekélyek —Nyársapáton 32, illetve 37 cm, Móricon ennél kicsit mélyebbek — és a házon belül találhatók,,, inkább a különféle tároló edényeket helyettesíthették. "A házon kívüli vermek mélyebbek, ezek már inkább tarthatók gabonás vermeknek, bár ezeket is használhatták egyéb célra, pl. más élelem tárolásra (IKVAI 1966, 346). A gyójai két feltárt verem mélysége — 11. szelvény 1. gödör: 100 cm, 13. szelvény 1. gödör: 210 cm —jelentős, valamint kivitelezésük: kör felülnézetü, egyenes falúként induló, majd alsó felében 155 A 40. kép 12 hozzátartozik a 65. kép l-hez. 156 A mélységadatokat a gödrök és más, földbemé lyedö objektumok esetében mindig a jelentkezési szintjüktől számítottuk.