A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

csontanyagot szolgáltató hamuréteg eltávolítása után egy 5-6 cm vastag, fehér színű, letapasztott felület jelentkezett, legmarkánsabban a 12. szelvényben 2,5-3 m széles sávban, ahol összefüggő felületet alkotott. Ali. szelvényben csak nyomokban észleltük. Mindhárom szelvény területén a fehér tapasztás alatt, de annál nagyobb felületen egy szürke, laza szerkezetű, habarcsszerü felületet tolattunk, mely közvetlenül a szüztalaj felett húzódott. A 16. szelvény ÉNY-i felében mindkét fent leírt jelenséget átvágja egy újkori beásás. Ennek É-i oldalában egy kb. ÉKDNY irányú korai beásás — árok?, falalapozás? — nyoma látszik; ugyanez jelentkezik a D-i falban is. A NY-i oldal egyenetlen falában egy kb. ÉNY-DK irányú, az előbbire valószínűleg merőleges, de hozzá tartozó árok nyomai észlelhetők. Az újkori beásás éppen a két árok találkozási pontját vágta át. A tapasztott réteg fiatalabb az ároknál. Az újkori beásás metszetében látszó árok kitöltése homokkal kevert habarcsszerű anyag, melyben cserép is előfordult. Közvetlenül az árok mellett, annak É-i oldalán egy sokkal több homokot tartalmazó, kevesebb habarcsszerű anyaggal kevert csík futott.

152 Ali. szelvényben az 1. gödör vágta a szürke, habarcsszerü réteget.

153 V szelvényben a szürke felület közepe táján, e réteg fölött 12 cm-rel terméskövei találtunk, melynek funkciója és réteghez tartozása bizonytalan. A járószinten egyébként apró, letaposott cserepeket, hamus, agyagos foltokat észleltünk. A 1 1-12. cs 16. szelvényben a szürke réteghez csatlakozva, néhol rákenve, nagy felületen kéregszerű minőségben folytatódott a járószint, mely a 20/a-c és 21/a-c szelvényekben is követhető volt. A külső járószint ENY-DK irányban az eredeti domborzatnak megfelelően erősen lejtett. Az említett kéregszerű, szürkésfehér színű járószinthez, mely tulajdonképpen több vékony, közvetlenül egymás fölött elhelyezkedő rétegből állt, all. szelvény DNY-i sarkában szürke, raidkívül tömör, betonszerű folytatás csatlakozott, mely tovább húzódott a 20/a szelvény jelentős részén és a 20/b szelvény DNY-i felében. A 12. szelvényben a kéregszerű felület minősége a szelvény közepén, sőt, a 16. szelvény közepén is megváltozott: tiszta, sárga homokszint következett egy barna, eléggé egyenetlen felületű sáv közbeiktatásával. Az egész felületen apróra tört cserép- és állatcsonkiarabkák jelentkeztek. Itt a járószintre az idők folyamán több cm vastag barna homokréteget tapostak, ezt fedte a vastag hamus réteg. A 20/b szelvényben a kéregszerű, kemény járószmt 5-5,5 cm vastagságban jelentkezett és néhány karólyuk törte át. A szelvény DNY-i falának középső szakasza előtt hamus, faszenes, átlag 8 cm vastag foltot bontottunk ki, melyen belül a faszénmaradványok két hasáb — gerenda — körvonalai alakjában jelentkeztek. Ezek a járószinten, illetve abba mélyedve — mintegy belenyomódva — feküdtek. A 20/b és 20/c szelvényekben a két, fent leírt járószinttípus közti felületet sárga, rendkívül tömör anyagú járószint borította, melyen néhol fehér színű lerakódást észleltünk. Ebbe helyenként NY-K, DNY-ÉK irányú, „habarcsos" kitöltésű keskeny, ismeretlen rendeltetésű kis árkok vágódtak. A 20/c szelvényben ÉNY-ról DK felé haladva fokozatosan homokossá vált a járószint, melyet helyenként, de főleg a D-i sarokra jellemzően szürke, kemény, habarcsra emlékeztető réteg borított. A 20/a szelvény közepétől a DNY-i tanúfal alatt, a 23. szelvénybe húzódóan kb. 3 cm vastag, keményre kötött hamurétegjelentkezett. A 23. szelvény K-i és NY-i felén is észleltük a tárgyalt járó szintet, de ez a szelvény közepén hiányzott, itt a szüztalaj jelentkezett, mint a járószint alatt egyébként mindenütt. A járószintbe teljes jelentkezési területén kisebb nagyobb cölöplyukak mélyedtek, melyek mélysége 5-85 cm, szélessége 7-65 cm között váltakozott. A mondottakból kitűnik, hogy a járószmt kisebb-nagyobb intenzitással átégett. A cölöpl>aikaknál is megfigyelhettük, hogy azok belseje ugyanolyan jellegű volt, mint a kemény járószmt. Elképzelhető, hogy ez a felület is a falu egyik pusztulásakor égett át

154 Gödrök. 1. szelvény 1. gödör: Vágta az 1., 3., 7. szelvényben jelentkező árok és a mindkettőjüket bolygató újkori beásás. Az amorf felülnézetü gödör legnagyobb mélysége 38 cm. Kitöltése: aránylag homogén, néhol kevés agyaggal kevert föld (3. kép 1 -7). 1. szelvény 2. gödör: Az 1. szelvényben tárgyalt 60 cm széles sekély árkot és a szelvényben talált 5. cölöplyukat vágta. Ovális foltként jelentkezett. Enyhén öblösödő objektum, aránylag homogén, néhol kevés agyaggal kevert kitöltéssel. Legnagyobb mélysége: 160 cm. Folytatása a 2. szelvény 3. gödör: Kerámialeleteket, néhány vaseszközt (pl. két horgot) és állatcsontot tartalmazott (3. kép 8-10; 4. kép 1-3; 73. kép 4). 1. szelvény 3. gödör: Szabályos kör alakú objektum lehetett, melynek negyede esett az 1. szelvénybe, folytatását a 4. szelvényben bontottuk ki. Itt a 3/a gödröt mélyítették bele a későbbiek folyamán. Kitöltése aránylag homogén, néhol kevés agyaggal kevert föld volt. Legnagyobb mélysége 66 cm (4. kép 4-8; 52. kép 8). 1. szelvény 4. gödör: Az 1. szelvény 2. gödörhöz hasonlóan vágta az e szelvényben észlelt 60 cm széles, sekély árkot. Ovális felülnézetü, 70 cm mély gödör, kemény, agyagos kitöltéssel, melyben halpikkely és -csont, vastárgy darabja, elvétve cserép és egyéb állatcsont, valamint néhány faszénda-rabka fordult elő (73. kép 5-8). 2. szelvény 1. gödör: Megközelítőleg 175x195 cm átmérőjű, kerek felülnézetü objektum, mely rninden valószínűség szerint vágta az I. ház DNY-i hosszanti falát, melynek ezen a szakaszon nem mutatkozott alapárka. Gazdag késő középkori kerámiaanyag, kevés állatcsont és néhány vastárgy származik belőle (4. kép 11 ; 5. kép 1 ). 152 E jelenség tárgyalása itt a telepen belüli stratigráfia miatt indokolt. 153 A 2. gödör a feltárt járószinten khnili területre esett. 154 Ed. a már korábban is említett vastag hamuréteget és a 20/b szelvényben észlelt elszenesedett gerendákat is!