A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

jószág ára" és a „rétjövedelem" adófajtákból értesülünk, lovakról pedig egyáltalán nem esik említés. Szinte semmit sem tudunk a gazdaság egyéb vonatkozásairól. Egyetlen adatunk egy fél éven átjáró malom, amelyhez — habár nem említik — nyilván molnár is tartozott. Hasonlóképpen nem ismerünk kézművesekre utaló forrást, két családnevet — Ács és Ihász — kivéve. Az 1566-os nagy hadjárat közvetlen hatásáról adatok hiányában pontos képet alkotni nem tudunk Csongrád tájékán 60 A közigazgatásban azonban, amely ekkor a végvárakra s azok katonaságára épült, jelentős változás állt be (SZAKÁLY 1981, 135). Gyula várának elestével — bár Erdély szerepe is megnőtt — Egernek nemigen maradt vetélytársa a Duna-Tisza közi és a tiszántúli hódoltságban. Azok a birtokosok, akik birtokaik jövedelméhez hozzá akartak jutni, innen fogadtak fel katonákat tiszttartóul (SZAKÁLY 1981, 108; SZAKÁLY 1983, 634), s ezentúl Eger várának erődítéséhez rendelték a Csongrád megyei falvakat is (ACSÁDY 1894,233). Változás állt be a földesúri adóztatás rendjében is. Ebben egyre inkább olyan formák kerültek túlsúlyba, amelyekben a pénzadó kisebb-nagyobb mértékben elszakadt már a tényleges telekviszonyoktól. A telkenkénti cenzust részben a helységek által egy összegben („communiter") fizetett cenzus szorította ki (SZAKÁLY 1981,110). Csongrád környékének történetírásában 1562 után a török forrásokra majd' két évtizedig nem támaszkodhatunk.

61 A köztes 16 évet a magyar dokumentumokkal csak igen szegényesen pótolhatjuk. 1564 körül készült dicalis összeírás a maga nemében a legértékesebb számunkra. Ebben a birtokosok személyén kívül a portaszámot és az ennek alapján kivetett adót is összeírták. Feltűnő, hogy a korábbi három földesúr közül Czibak István hiányzik. Vesenyi Gáspárnak 10, Telegdi Istvánnak pedig 6 portáját jegyezték fel, ami lényegesen alacsonyabb, mint a törökök által nyilvántartott portaszám.

62 Etnikai viszonyok a Csongrád környéki falvakban. A középkor legkorábbi megtelepülésének etnikai viszonyairól gyakorlatilag semmit sem tudunk. A környék korai lakosságáról a helynevek és a történeti hagyomány alapján Györffy Gy. mutatta ki, hogy abban a délszláv elem jelentős szerepet játszott, míg a Csongrád körüli honfoglalás kori sírok egyértelműen bizonyítják, hogy ehhez már a 10. századtól jelentős számú magyar etnikum is kapcsolódott. Azzal ellentétes adatok hiányában feltételezzük, hogy a honfoglalástól a 13. század elejéig ebben gyakorlatilag nem történt változás. Az Alföld etnikai képén a kunok 1239. évi első megjelenése okozott először nagyobb módosulást. A tatárjárást követően bár nagy tömegben, de még egy tömbben, a magyar lakossággal nem keveredve települtek le a Duna-Tisza közének homokkal borított vidékén (PÁLÓCZI 1989a, 47 skk.), amikor is 1243-ban IV. Béla visszahívja a néhány éve eltávozott kunokat akik most már véglegesen megtelepszenek ezen a tájon. Szállásterületük egészen Szegedig terjedt, de Csongrád környékét nem foglalta magába, csak körülkerítette (PÁLÓCZI 1989a, 35. ábra; PÁLÓCZI 1994,22. ábra; PETROVICS 1983,347).

63 A másik, a magyartól idegen etnikum, mellyel ezen a vidéken számolnunk kell, a rác. Első betelepítésük az Alföldre 1404-ben történik, majd 1439ben Brankovics György vezetésével újabb jelentős számú szerb és rác lakos érkezik (GYÖRFFY 1956,56). A 16. századi állapotokról elsősorban a lakosság családnévanyagán keresztül nyerhetünk képet. A gyójai családok között 1546 és 1562 között kb. 50%ban találkozunk magyar hangzású — Ács, Bornemissza, Boros, Csákó, Czikó, Farkas, Fekete, Ihász, Körös, Magyar, Mázsás, Molnár, Nagy, Pór, Sánta, Sör, Szabó, Szálai, Talpas — nevekkel. Az etnikai meghatározás tekintetében azonban vigyázni kell, 60 Az 1566-os hadjárat pusztításának mértékére (SZEREMLEI 1900-1911, V. 713) jellemző, bár áttételes adat, hogy az 1568-69-es országgyűlés nem szavazott meg adót, így a király nem is hajthatta be azt (ACSÁDY 1894,185). Ugyancsak nem szerepel Csongrád a váci egyházmegye 1568. évi dézsmajegyzékén sem (PmL Váci Püsp. Lvt. (= a továbbiakban PmLVác) 2 Dec. 1568

fol. 58-71). 61 Az 1570-ben készített török összeírás elveszett. Ld. KÁLDY-NAGY 1985, 5! 62 OL-E 158. Tom. IJCIV170. cím fol. 304. 1564. 63 Csongrád város környékét közvetlenül nem lakták ugyan a kunok, de attól közvetlenül északra és délre volt egy-egy kisebb szállásterületük (PÁLÓCZI 1989a, 35. ábra; PÁLÓCZI 1994, 22. ábra).