A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Történeti és régészeti adatok egy közép-alföldi falu feudális kori történetéhez

csak a felét szedték be (SINKOVICS 1985,240-241). Természetesen hagyományos értelemben vett adószedésről nem beszélhetünk, hiszen ez a török katonák védte végvárak mögött nem lett volna veszélytelen vállalkozás. A terület közigazgatása névleg a pozsonyi kamarához tartozott, ahol a legnagyobb végvárak kapitányait bízták meg az országgyűlési határozatok végrehajtásával (SZEREMLEI 1900-1911, III. 41 ). A Csongrád megyében szedhető adókért Gyula és Eger vára versengett (SZAKALY 1981, 77-78; VERANCSICS 1868,82-84). A végvárak zsold fejében kapták ezt a jogot, amelyhez bizonyos vámjövedelmek is kapcsolódtak (SZAKALY 1981,80).

26 A magyar végvári katonák, akik ,,olyan természetességgel jártak be a hódoltságba, mintha saját teridetükön lennének ' ', ugyancsak fizetés helyett kapták az egyházi tizedek bérleti jogát is. 1548-ban Egerhez tartoztak például a váci püspökséghez járó Pest, Külső-Szolnok, Solt és Csongrád megyei tizedek is (SZAKALY 1981,52).

27 A Gyójára vonatkozó első hiteles magyar adatunk 1550-ből származik. A szűkszavú forrásokból csak annyit tudunk, hogy ebben az évben 14 adófizető portát írtak össze a faluban (SZAKALY 1981, 56). Az alföldi megyékben, különösen azok déli részén, nem történt részletes adóösszeírás.

28 Az 1547-ben megkötött és néhány hónap múlva életbe lépett béke törékenynek bizonyult. II. Szulejmán 1552-ben ismét hadjáratot indított Magyarország ellen. Ennek során tovább szélesedik a hódoltatott terület az Alföldön, s a végvárrendszerben is lyukak keletkeznek (SZAKALY 1981, 59). Már az első török sikerek híre egyfajta népvándorlást indít meg az ország határain belül 29 A hadjáratok ekkor még elkerülik Csongrád környékét, így ez az átrendeződés még nem érinti a Közép-Tisza-vidéket

30 A háborús viszonyok azonban így is lehetetlenné tették a közigazgatás működését az érintett területeken. Nem csodálható, hogy 1552-ben egész Csongrád megyében csupán 35 Ft 50 dénár adó folyik be a kincstárba, részletes összeírás pedig nem is készül.

31 1553-ban I. Ferdinánd — részben az előző évi veszteségek felmérésére — országos összeírást rendel el. Bár az alföldi falvak esetében ez is formális marad, Gyójára vonatkozólag tartalmaz egy fontos adatot. Itt jelenik meg ugyanis először a falu magyar birtokosainak neve. Eszerint Gyóján három földesúr, név szerint Telegdi István, Czibak György és Vesenyi Gáspár osztozott.

32 Bizonyítékunk van egy, az 1550-es évek legvégén történt adószedésről is, de a rendelkezésünkre álló iratokból csak a végrehajtással megbízott Földváry Istvánnak, a gyulai őrség egyik főhadnagyának neve ismert.

33 Minden bizonnyal a hódoltságbei i erőviszonyok tükrének tekinthető, hogy míg 1559-ben a magyar adminisztráció még a megye falvainak összeírásáig sem jutott el, addig a török éppen ebben az évben készíti el egyik legértékesebb, adatokban gazdag összeírását (KÁLDY-NAGY 1977). Ennek tanúsága szennt az 1546 óta eltelt 13 év alatt jelentős változások mentek végbe a falu életében. Az 1559-ben Gyóján összeírt családfők száma az előzőkhöz képest jelentősen — 27-ről 44-re — emelkedett. Az újonnan összeírt 61 személy között három juhos gazda szerepel, amivel a gazdák száma ötre emelkedett.

34 Különös adat, miszerint az 1546-ban összeírt 57 ember közül harmincat 'meg26 Hogy mikor melyik vár kapta az adószedés jogát, az mindig az éppen érvényben lévő uralkodói rendelet függvénye volt. Többször is előfordult, hogy különböző iratok egyazon évben mindkét vár tartozékai között sorolták fel ugyanazt a Csongrád megyei falut (SZAKALY 1981, 88; OL-E 210. Miscellanea 29. cs.). A téma részletes elemzését ki. SZAKALY 1981, 44 skk! 27 A rákövetkező 1549-es évből csak összesített eredményekkel rendelkezünk az említett megyékkel kapcsolatban. Az Egerhez fizetett adó mennyisége ekkor 1595 Ft 76 dénárt tett ki (SZAKALY 1981, 54). 28 Ellenben ugyanebben az időben, a Dunántúl nyugati megyéiben jelentős, több esetben száz oldalt is meghaladó terjedelmű és rendkívül adatgazdag összeírások készültek, amelyek a történeti és régészeti kutatásnak egyaránt igen értékes forrásul szolgálnak 29 Csak Csanád és Békés megyében 20 falu népe kerekedik fel és menekül északi irányba, biztonságosabb helyre (CSA1JLÁNY1928, 75). 30 Magyarország története 3/1. Budapest 1985, 263. térkép. 31 OL-E 554. Városi és kamarai iratok Szepesi kamara. Fol. Lat. 1000 (1552/2). 32 OL-E 158. Tom. LXII, 168. cím, fol. 427. Filmtári dobozszám: 1673. Az 1553-as évszám egyben a Gyójai család feltételezett birtoklásának „ante quem ' '-jeként is szolgál. Figyelemre méltó továbbá a falu nevének írásmódja: 'Gyoolya '. 33 OL-E 554. Városi és kamarai iratok Szepesi kamara. Fol. Lat. 1000 (1559). 34 Ács Gergel 200, Kadia Simon 100, Oláh Pétre 150, Nagy Pétre 100, Ihász Matias 50 juh. Ugyanakkor Csákó Ferenc neve mellett,