A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

edénytípusok. Elképzelhető, hogy ez a leletkör a Ticvaniul Mare-Karabumia IU-Bobda stb. temetőkből megismert csoportok telepanyagainak a klasszikus Gáva- és Reci-Mediac-kultárák hatásaival átszőtt, sajátos edénytípusait képviseli.

78 A Vajuga Pcsak-i és Mala Vrbica-i sírok fibulái alapján az említett kultúrkör urnáinak egyes fomiaváltozatai ugyanis akár a HB1 penódusig is datálliatóak (VUKMANOVIC 1983,45^16; KEMENCZm-GENTTO 1990,120-121)

79 Akár elfogadjuk a rövidebb keltezést (Gumá, Medovic), akár nem, a szőregi típusú urnákat és a Gáva-Reci-Medias,-kultúrák területén elszórtan jelentkező, hasonló fomiákat, nagy valószínűséggel a Gáva-kultúra korai — még az előző proto Gáva időszak jellegzetességeit is hordozó — horizontjába soromatjuk.

80 A HA periódusra való datálásuk mellett szólnak azok a Szőreg-C lelőhely területén előkerült, feltehetőleg az urnákkal egykorú objektumokhoz tartozó kis csészék (53. kép 1-6), melyeknek párhuzamául a szentes-belsőecseri 2. lelet és a battonyai edénydepot edénykéi kínálkoznak. A múzeumba szórványként került szőregi leletek pontos időbeli helyzetét további bizonyító értékű leletegyüttesek hiányában egyelőre nem tudjuk meghatározni.

81 Az eddig leírtak alapján a Maros-Aranka vonalától délre a Gáva-kultúrának csak hatásaival számolhatunk. Ennek ellenére a jugoszláv kutatók egy része ma is e kultúra jelenlétéről beszél a Bánát és a Vajdaság területén (GACIC 1990; TASIC 1993), noha ezt az elképzelést már többen alaposan megcáfolták (STRATAN-VULPE 1977, 56; FOLTINY 1985, 112-118; FOLTTNY 1989, 245-246; KEMENCZEI 1991, 36; BOROFFKA 1994,18).

82 A vajdasági Kalakaca-kultúrával való kapcsolatra utal a Gorzsán előkerült szürke színű, nyakán bekarcolt hullám vonalköteggel, vállán keskeny árkolással és háromszögletű bütykökkel díszített umaformájú edény (23. kép 4; 54. kép 2) (MEDOVIC 1988,Abb. 129. 1-2,188.1,249.4,280.2, Taf. XD. 1-6). Szórvány volta miatt nem tudjuk pontosan meghatározni viszonyát a Gáva-kultúra itt előkerült leletanyagával. A bekarcolt dísz alapján a gorzsai edény a Kalakaca-kultúra középső korszakába, a HB 1-2 időszakra keltezhető, vagyis még a gorzsai basarabi elemek megjelenése előtt, talán még a Gáva-kultúra fennállása alatt került ide (MEDOVIC 1988,440,451).

83 További déli, a Belegis II és a Kalakaca-kör felé mutató kapcsolatokra utalhatnak a solt-paléi — ritkábban a baksi — anyagban a behúzott peremű tálak 78 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Ticvaniul Mare-Karaburma III-Bobda-Susam'-Belegis II stb. kultúrák és csoportok emlélamyagátfőként temetőkből ismetjük. A hozzájuk rendelhető településeken használt kerámiatipusob'ól kevés információval rendelkezünk (TASIC 1962; TASIC 1988, 51-53; MEDOVIC 1989, 47; FORENBAHER 1989; FORENBAHER 1991). 79 AzM. Gumá által a Gáva-, Reci-Medias-kultúra kerámiamüvességébe sorolt kannelúrás edények egy része tartozhat a GorneaKalakaca-hdtúra emlékei közé is, ahogy ene a Kalakaca-kultúra vajdasctgi leletegyütteseiben előforduló ilyen töredékek is utalnak (MEDOVIC 1988, 447; MEDOVIC 1989, 47, Tab, TV 1-11). Ebben az esetben egyszeríien csak arról lenne szó, hogy a Gáva-kultúra kerámiatipusai és jellegzetes fémtárgyai megjelennek a bánáti teriileteken, először a Ticvaniul Mate-Susani-Bobda II-kör leletei mellett, majd a Gornea-Kalakaca-kultúra leletegyütteseinek — a Vajdaságban újabban már a IIA2 periódusra keltezett — korai szintjében. 80 A Gáva-kultúm északabbra is kigyüriíző déli kapcsolataira és/vagy egy új, eddigfigyelmen kivid hagyott edénytípusára utalhatnak a szőregi urnák és a Gáva-, Reci-Medias-kultúrák területén előkerült, hozzájuk hasonló formájú tiszacsegei (Ld. 56. ;.; MÁTHÉNEPPER1985, 60), marosvásárhelyi (KOVÁCS 1915, 22. kép) és Idslengyelországi (BAZIELICH1986, Abb. 1. 2) edények. 81 Arra, hogy a déli kultúrákkal határos kontalú zónában mennyire intenzíven érvényesülnek mindkét oldal hatásai a Battonya környékéről előkerült BD-HA-HB periódusokba tartozó leletegyütteseket tekinthetjük jó példának Esetükben több korszakon keresztül nem lehet egyértelműen sem az északi, sem a déli oldal dominanciáját (proto Gáva-Gáva, illetve Susani, Insula Banalui típusok) biztosan meghatározni (KÁLLAY 1986, 165, 36. j.). 82 Ezt a íratást P. Medovic vizsgálta és ériékelte a korábbiaknál összetettebb módon Belegis II és a Kalakaca kultúrák kerúmiaarrya-gában fellelhető, fekete színű kannelúrázott töredékek vizsgálatának kapcsán (MEDOVIC 1988, 440, 447; MEDOWC 1989). Az általa leírtak ellenére mégis a hibás Gáva^Aelegis II elnevezést használja a Vajdaság BD-HA1 korú kultúrájára (MEDOllC 1995, 217-218). 83 A Kalakaca-kultúrát a HB 1-től, újabban már a HA2 periódustól keltezik a vajdasági területeken (MEDOVIC 1991, 147; BOEDER 1991, 129-135). A kultúra élete a HB3 periódusban megjelenő Bosut 3C-Basarab leletkomplexum megjelenéséig tart (MEDOVIC 1988, 451). Ezzel szemben a Kalakaca-kultúra romániai Bánátban elterjedt változatának a Gomea-Kalakaca-kidtűrának az életét később, legkorábban a HB1 periódus végétől indítják (GUMÁ 1993, 201-203). Esetleges korábbi dotálásának lehetőségére utalhatnak a benne feltűnő kannelúrázott töredékek (ki. 79.).).