A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

GÁBOR Gabriella: Középkori párták Békés megyében

MFMÉ — StudArch II (1996) 381-401 KÖZÉPKORI PÁRTÁK BEKES MEGYEBEN GABOR Gabriella Az utóbbi tíz évben a Munkácsy Mihály Múzeum régészeti gyűjteményének a középkorból származó viseleti anyaga számos pártával gazdagodott. A régebben előkerült pártákkal együtt Békés megye területéről, huszonkét különböző lelőhelyről tizennégy pártatöredék, illetve húsz pártadísz került a múzeumokba, de ezeken kívül ötvennél is több párta leírását ismerjük még a publikációkból (BÁLINT 1936,222241; BÁLINT 1938,139-190; SZATMÁRI s. a; SZATMÁRI s. aa). E középkori fejdíszek alakjukat tekintve vagy teljes hosszukban díszített karika, azaz abroncs formájúak lehettek, vagy ún. előpárták, melyeknek valószínűleg a homlok része volt díszesebb. Mindkét típusnak lehetett keskeny vagy széles változata.

1 Egy párta készítésekor többféle anyagot és mintaelemet is alkalmaztak. Ezért a Békés megyei leleteket alább ismertető felsorolás a különböző díszítések változatait követi. Ezek a típusok azonban nem jelentenek merev határokat, hiszen vannak olyan párták is, amelyeken a díszítésben együtt található a gyöngy a spirálszállal, a verettél vagy a boglárral. VERETES PARTAK Ezt a típust ezüstből vagy bronzból préselt, változatos formákban készült lemezek díszítik, melyeket textilre vagy más anyagra erősítettek fel (SZABÓ 1938, 60,323-329. kép; GEREVICH 1943,114,7. kép). Gyula-Fövenyes lelőhelyen a 34. sírban eltemetett gyermek koponyájának jobb oldalán öt darab, közepükön átlyukasztott, kör alakú bronzlemez volt, szemüregében pedig apró csontgyöngyök kerültek elő. Az egymást félig takaró lemezkéket vékony cérna egyszeri áthurkolásával fogták össze, és rögzítették a párta szalagjára. A szalag anyagából csak a Z sodratú lenszálak foszlányai maradtak meg

2 (6. kép 1). Gyula-Szentbenedeken három alkalommal végeztek régészeti feltárást.

3 Az első ásatáson, a leltárkönyvi bejegyzés szerint, a 2. sírban kerültek elő pártadíszek.

4 Mindegyik bronzlemezből préselt, négyzet alakú veret. Felületükön, a sima léckeretet érintő, ferde bevagdosásokkal tagolt koszorúban elhelyezett, öt domborított pontból álló virág látható. A véreteket a sarkokban, valamint az alsó és felső széleken a keret alatt egy-egy — a felerősítésre szolgáló — lyukkal törték át. Mivel szegecsre semmilyen nyom nem utal, valószínűleg varrással rögzítették a nyolc darab veretet a párta alapjára ( 1. kép 1 a-c). Radvánszky Béla leírása szerint a karika párta,, egy 2-4 cm széles, kemény szövetből, szőrből vagy bőrből készült abroncs, melyet bársonnyal, atlasszal és más drága szövettel vontak be, hogy a rajta levő gyöngyök, drága köves boglárok vagy arany pillangók annál mutatósabbak legyenek ' ' az előpárta pedig,, egy fél karika párta lehetett, melyet a homlok felett viseltek a lányok ' '. Radvánszky azt is hozzáteszi, hogy a,, keskeny párta csak leánynak való karika párta, a széles pedig csak asszonynak való konty párta lehetett"(RADVÁNSZKY 1986,1. 102-103). Szatmári Imre ásatása, 1985 (SZATMÁRI s. a.). EFM ltsz.: 86.8.82. és 86.8.83. Az utóbbiak csontból esztergáltak, gömb alakúak — A megmaradtfoszlányok a fonással (elemi szálak sodrással történt összefogása) készült cérnák egyikfajtájába tartoznak. A sodrás iránya kétféle lehet. Ha a csavarodás iránya balról jobbra halad felfelé, Z sodratú, ha jobbról balra halad felfelé, S sodratú a cérna. —E helyen mondok köszönetet Szatmári Imrének az ásatásain előkerült pártákfeldolgozásához nyújtott segítségéért. Implom József1936. és Szatmári Imre 1985. illetve 1986. évi ásatása. EFM ltsz.: 66.22.3. (SZATMÁRI s. a, I. tábla 7/a-e)