A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

SZATMÁRI Imre: Árpád-kori templom Gyula és Szabadkígyós határvonalán

térképeken olvasható elnevezései sem fordulnak elő a középkori oklevelekben, így azok újkori eredetűek lehetnek, s nevüket vagy a közelükben létezett középkori falvakról vagy pl. a környéken lévő régi vízfolyásról kapták (1336: Fevenyes = Fövenyes, 1403: Kakwch = Kakucs, 1394: lencheser= Lencsés-ér, amely egyébként ekkor Fövenyes egyik határjele volt) (MONUMENTA 1885,1. 351; VERESS 1938, 6; HAANZSILINSZKY 1877,54). A Hullató-halom nevének eredete tisztázatlan. Adódik tehát a kérdés, hogy lehet-e köze a Keresztes-halomnak a határvonal kijelöléséhez. A Keresztes-halmon kívül ugyancsak a régi, illetve az új határvonalon sorakozó több más halom, nevezetesen — északról dél felé haladva — a Lencsés-halom, a Fövenyes-halom, a Hullató-halom, majd maga a Keresztes-halom s egy ettől délkeletre eső névtelen halom is bizonyítja, hogy mindenképpen szerepet játszott a határvonal kialakításában.

19 Éppen a határvonalon sorakozó halmok száma miatt kisebb viszont a valószínűsége annak, hogy a határvonal kijelölésében magának a templomnak, illetve az elpusztult templom helyének volt kifejezetten szerepe. A mai határvonal kialakulása időpontjának meghatározásakor —kizárólag abszolút logikai alapon — öt szóba jöhető lehetőséget kell még a továbbiakban megvizsgálnunk. 1. A határvonal kialakulása a Keresztes-halmon emelt templom fölépítése előttre tehető (10-11. század, illetve kérdőjelesen all. század közepe), vagyis a templomot már meglévő határvonalra építették föl (12. század, esetleg all. század második fele). 2. A határvonal a templom fennállása idején jött létre (kérdőjelesen all. század második fele, illetve a 12-13. század). 3. A határvonal a templom pusztulása után keletkezett, de még a török uralom előtt (a 14. század és 1566 — Gyula török megszállása —, illetve a 16. század vége között). 4. A határvonal a török uralom idején, a tizenötéves háború után alakult ki (a 17. században). 5. A határvonal a 18. századi újraosztás eredménye, s az újkori gyulai uradalom létrejöttével hozható összefüggésbe. A felsorolt öt lehetőség közül választani, valamelyik mellett is állást foglalni az adatok gyér száma miatt nem könnyű feladat. Még akkor sem, ha egyikmásik kétségtelenül gyengébb alapokon áll, mint a többi. Nem tudjuk ugyanis, hogy pontosan mikor épült a templom, volt-e már előtte ezen a területen kiosztott faluhatár. Szabó István szerint Magyarországon all. században már falurendszerről beszélhetünk, a faluhatár 11. századi kialakulására is van példa, s a 12. század végére a faluhatárok kialakulása már általánossá vált. Azt is megjegyzi, hogy „az eredeti faluhatárok sokszor a legújabb időkig megmaradtak." Nem tagadja ugyanakkor, hogy a határperek az oklevelekben csak a 13. századtól bukkannak fel, bár ez esetben természetesen figyelembe kell azt is venni, hogy a kialakult határokat leginkább szintén csak a 13. századtól kezdték írásba foglalni (SZABÓ 1966, 710; SZABÓ 1969,107-120). A faluszerveződés történeti, Szabó István-i elképzelésének viszont ellene mond a régészeti topográfia során dokumentált Árpád-kori településszerkezet képe. E szerint ugyanis az Árpádkori, területileg laza, szórt eloszlású lelőhelyek kezdeti sűrűségét a késő középkor felé haladva az időben a ritkább, egymástól nagyobb távolságokra elhelyezkedő falvakból, lelőhelycsoportokból álló településszerkezet váltotta fel. Összességében tehát az — név nélkül ábrázolja a Hullató-halmot és a Keresztes-halmot (6. kép 2); 1863-1864: II. katonai

/ebneres Col. XLI. Sect. 57 és Col.XLI. Sect. 58 — a,, Fövenyes halom", ,,Hulató halom" és a,,Keresztes halom"jelölésével (7. kép 1); 1872-1884: III. katonai felmérés Sekt. 5366/2 és Sekt. 5366/4 — a,,Fövenyes halom", ,,Hulató halom" és a,, Keresztes hal. " ábrázolásával (7. kép 2) ; 1881 : Mihálfi József térképe, MMMHd ltsz. : 58.25.15-, Mulatóhalom ' 'fölirattal; 1894: MMMHd ltsz. : 62.702.7 — „ Hulató halom " és,,Keresztes halom "fölirattal; 19. sz. vége: MMMHd ltsz.: 62.702.9 — ,,Fövényes halom ", ,,Hulató halom " és,,Kereszteshal. "nevekkel; 1900: MMMHd ltsz.: 73.183.1 és 74.39.1 —,,Fövenyes hal. ", „Hulbtó-hal. " és,,Keresztes-hal. "nevekkel; 1907: MMMHd ltsz.: 79.327.1 —„Fövenyes hal. ", „Hulató halom " és „Keresztes hal. "fölirattal; 1931: MMMHd ltsz.: 71.57.7. és 80.136.1 - „Fövényes-hlm. ", „Hullató-hlm. " és „Keresztes-hlm. " nevekkel, stb. A Lencsés-halom ábrázolása: HUSZÁR 1822, 42. szelvényén „LentsésH. "felirattal. 19 A Lencse-halom pontos azonosítása e pillanatban még várat magára, a Fövenyes-halom = Gyula 195. lelőhely, a Hullató-halom = Gyula 145. lelőhely a Keresztes-halom = Gyula 144. lelőhely, a névtelen halom = Gyula 353. lelőhely (Magyarország régészeti topográfiája. Békés megye régészeti topográfiája W/4. A régi gyulai és sarkadi járás. Szerk : Szatmári 1. Előkészületben) (1. kép 1).