A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

szakban a román Bánátban (RADU 1973; STRATANVULPE 1977, 55; CHICIDEANU 1986, 40^17; GUMÄ 1993, 150-180) és a töltik el nem választható karabumiai (IIIII. fázis), belegisi (II. fázis) és surcini temetők által kijelölt vajdasági és kelet-szlavóniai területeken (VINSKI-GASPARINI 1973, 198-199; TASIC 1974, 463^164; TODOROVIC 1977,146).

51 Jól illesztiiető a fenti kultúrkörökhöz a Csorvai temető L. D. Nebelsick által elhatárolt két fázisa (NEBELSICK 1994,315-316). Az 1. fázis (pl. Csórva 30. sír) a bánáti Cruceni II-Bobda I horizont jellegzetes keramikájával, míg a 2. fázis (pl. Csórva 52. sír) a nagyhegyi leletek által is képviselt köre pedig a Bobda II-Ticvaniul Mare-Karaburma III időszak kezdetével párhuzamosítható. A fennt említett BD-HA 1 — esetleg HA2 — periódusba datált délvidéki temetők jellegzetes umaformája számos közös vonást hordoz a Nagyhegy-Kömpöc-Jánosszálás-Csorva típusú edényekkel.

52 Formájuk és arányaik mellett díszítésük is hasonló: a hasat általában széles, ferde — ez délen inkább már turbántekercsszerü —, a nyakat vízszintes és girlandszerü árkolás díszíti (GUMÄ 1993, pl. XVI. 3, XVLL 3; BOROFFKA 1994, 7, Abb. 1). A bégaszuszányi/Susani depotban megjelenő hasonló díszü, de eltérő formájú és arányú urnák ennek a tendenciának már inkább a délebbi területekre jellemző, véglegesen kiforrott — a HA periódusra keltezhető — fiatalabb változatáról tanúskodnak (STRATAN-VULPE1977,49-51, Tat: 4., 9., 12). Területünkön a Tápéi-csoport és különösen a Rákóczifalva-csoport anyagában kereshetjük azt a szubsztrátiimot, melyre közvetlenül épülve ez az új kerámiastílus kialakul (TROGMAYER 1992,352-357). Az átalakulás pontos módja és állomásai azonban, egyelőre — közölt leletek hiányában — nem vázolhatok fel. A szentes-nagyhegyi és a vele rokon kömpöcjánosszállási típusú leletegyüttesek a fent bemutatott párhuzamok alapján a BD periódusra és a HA1 időszakra datálhatok. A „klasszikus" Gáva-kultiira

53 jellegzetességei még nem jelentkeznek bennük, vagyis a Gáva-kultúránál mindenképpen idősebbek lehetnek. Ez az időszak a Kőszegi Frigyes periodizációja szerinti, dunántúli Umamezős-kultúra II., de inkább III. periódusa, vagyis idősebb és fiatalabb változatának átmeneti horizontja,

54 amelynek kerámiamüvességével — ferde árkolás, síkozás, kettős kónikus edény stb. — sok közös vonást mutatnak bemutatott leleteink is (KŐSZEGI 1988,59-63). A nagyhegyi és a hasonló koni Csongrád megyei leletegyüttesek valójában az említett dunántúli korszakkal párhuzamosan, a Kárpát-medence keleti felében kibontakozó egységesülési folyamat kezdeti szakaszának dél-alföldi változatát képviselik. Ez az a folyamat, mely a Kárpát-medence keleti részén végül a Gáva- és a vele rokon kultúrák kialakulásához vezet a HA1 időszakban. E fejlődéssel párhuzamosan zajlik az Igrita-kultiira kibontakozása a Körösök vidékén és Délnyugat-Erdélyben (CHTOIOSAN-EMÖDI 1982; ANDRITOIU 1992, 69-72), a Haj dúbagos-Cehalut-csoport késői változatának feltűnése Szatmárban (NÉMETI 1990,43-53) a Läpus. I-II kultúra kifonnálódása Észak51 Ügy tűnik, hogy ez az átmeneti jellegit időszak tovább tagolható egy, még a korábbi vonásokat magánhordozó idősebb és egy, már a későbbi, nagyobb egységesülés felé mutató, fiatalabb változatra. Problémát jelent, hogy míg a romániai Bánátban a Cruceni H-Bobda lésa Bobda Il-Susani I-Ticvaniul Mare fázisok anyagának vázlatos széh'álasztása már megtörtént (HOREDT1967, 20; STRATAN-WLPE 1977, 53-58; GUMÄ 1993. 150-180), addig Jugoszláviában ennek egyértelmű megfogalmazása még hiányzik a Belegis II időszak esetében, noha példáid mind a karabumiai temető anyagában (TODOROVIC 1977, 146; FORENBAHER 1988, 24-28. 33; GUMÄ 1993, 150-157), mind más közzétett típusokon (MEDOVIC 1989, Tab. I-II; GACIC 1990, Tab. I-XIII) világosan elkülöníthető a Romániában már elválasztott két belső periéxlus. (Hasonlóan különül el az Igriia-kultúrának is egy korai változata (ANDRITOÍU 1992, 69-72)). Igaz, a romániai kutatás is tartozik még ennek a hosszú fejlődésnek pontos belső periodizációjával. Ennek elsődleges feltétele a papdiTiobda temető és az újszentannai/Sintana telep anyagának közlése volna. Adataikat jól hasznosíthatnánk a dél-alföldi BD-HA időszak kronológiai, etnikai kérdéseinek a tisztázására. 52 Látványos példa erre egy Versecröb'Vrsac származó edény (MEDOVIC 1989, Tab. II. 3) feltűnő hasonlósága a kömpöci (46. kép 4) és a csorvai temető 30. sírjában talált urnákkal (TROGMAYER 1983. 16. kép e). 53 A továbbiakban a Gáva-kultúra ,, klasszikus " fazekassága kifejezés alatt kelet-magyarországi telepeiről eddig megismert kerámiaművességének egészét ériem, amelyet egyelőre nem lehet típusonként időrendi csoportokba sorolni. 54 Ekkortól jelennek meg Délnyugat-Szlovákiában és a Dunántúlon a késő halomsíros - kora umamezős jellegű leletegyüttesek mellett a Vál I-kultúrára jellemző formák (KŐSZEGI 1988. 35-36, 61-63, 69; VADÁSZ 1992. 223). E kultúrkörök közvetett hatásait a Csorva-Nagyhegy-Jánosszállás-kör leletegyütteseiben is fölismerhetjük (NEBELSICK 1994, 315, 316, 22-23. j.).