A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

NAUMENKO, Svetlana Andreeva – BEZUGLOV, Sergej Ivanovic: Új bizánci és iráni importleletek a Don-vidék sztyeppéiről

Különösen figyelemre méltó ebben a vonatkozásban egy bizánci és egy arab érem kronológiai közelsége. Az említett pénzeket E. I. Bespalyj találta Zitkov II. temető 4. kurgánjában 1986-ban (SEMËNOV 1988,109). III. Leó egy korai solidusáról — 717-720; egy V. Konstantinos társcsászárrá való kikiáltása előtti emisszió — és egy 715-716-os dirhemről van szó. A kétségtelenül különböző forrásokból származó érmek ebben az esetben kölcsönösen alátámasztják egymás keltező lehetőségeit. A solidusok aktívan áramlottak a négyzetes árkokkal kerített kurgánok népéhez, s ennek a beáramlásnak az utolsó periódusa minden bizonnyal III. Leó uralkodására datálható, és a császárság és a kazár állam arabok ellem harcával függ össze. A. I. Seménov adatai szerint a Don-vidéki típusú leletegyüttesekben talált legkésőbbi érem V. Konstantinos korai solidusa, amely 741-75 l-re keltezhető (SEMËNOV 1991,126). Az utánuk időben közvetlenül következő solidusok, V. Konstantinos és IV. Leó pénzei (751-775) már más típusú leletegyüttesekkel hozhatók kapcsolatba, a szaltovo-majaki kultúra jellemző tárgyaival és a temetkezési rítus eltérő módjával (KRUGLOV 1992a, 179180, ris. 3,2, 4). Ennek a kornak a kiemelkedő numizmatikai lelete az egyelőre gyengén tanulmányozott solidus kincs, amely Slavánsk-na-Kubani városban került elő (ANFIMOV 1990, 218-229). A kincs néhány arab dinárt is tartalmazott. Éppen ettől az időtől kezdve szakad meg a négyzetes árokkal kerített kurgános sírok kapcsolata a bizánci arannyal, éppen ebben az időben alakul ki a szaltovo-majaki kultúra meghatározó jegyeinek alapvető összessége. A solidus szállítmányok a nomádokhoz érve valószínűleg elvesztették közvetlen pénz funkciójukat, legalábbis a hétköznapok szintjén. A sírokban minden bizonnyal a társadalmi presztízs jelzőjének szerepét töltötték be, néha dísznek használták őket. A Don-vidéki, négyzetes árokkal kerített kurgánok 7-8. századi kultúrája egészében nagyon konzervatívnak tűnik, megőrzi etnográfiai jellegzetességét és alapvető elemeiben nagyszámú párhuzammal rendelkezik a belső-ázsiai türk nomádok világában. Jellemzőek ilyen szempontból a kurgánokat kerítő négyzetes árok-kerítések, egy egész sor sír nélküli négyzetes árok — a megemlékezés helye? —, amelyeket gyakran kísér gazdag lóáldozat, padmalyos temetkezés lóval vagy lóbőrrel, a rúnaírás ritka példányai (SEMËNOV 1988,108, ris. 8 stb.), a reflexíj, amelynek csontmerevítői jelentősen különböznek a 6-7. századi bolgár és avar leletegyüttesekből származó íjakétól (SAVLN-SEMENOV 1989,105), és sok más tárgytípus. Az egész csoport fontos etnográfiai jellemzői az igen durva, kézzel formált egyszerű profilú edények. Ilyen kerámia fordul elő még a leggazdagabb sírokban is, amelyek aranyból és ezüstből készült import luxustárgyakat tartalmaznak. Ennek a csoportnak a kurgánjai a vezető kulturális elemek teljes készletével és jól érzékelhető türk-ázsiai alappal a 7. század második felében jelennek meg a Donvidéki sztyeppéken. Emellett világos a kulturális és kronológiai külön-állásuk a peresepinai kör emlékeitől. Véleményünk szerint mindez megerősíti azokat az érveket, amelyek a Don-vidéki, négyzetes árokkal kerített kurgánok türk — szélesebb értelemben: türk-kazár — hovatartozása mellett szólnak (SEMËNOV 1988,107). A fentiekben leírt késő szasszanida csésze eredete szerintünk egyenes kapcsolatban van a Donvidéki kurgánok hovatartozásának problémájával. A Don-vidéki gazdag sírba úgy kerülhetett, hogy vagy részét képezte az egyik befolyásos türküt nemzetség keletről hozott vagyonának, vagy hadizsákmány volt amelyet a Kaukázuson túli régióban lezajott egyik arab-kazár összeütközés során szereztek. KULCSÁR Valéria fordítása IRODALOM ANFIMOV 1990 Anlimov, I. N.: Kiad zolotyh monet VIII v. iz g. Slavánska-na-Kubani. Kubanskij kraeved. Krasnodar 1990. ARTAMONOV 1962 Artamonov, M. L: Istoriá hazar. Leningrad 1962. BANK 1985 Bank, A. V.: Byzantine art in the collections of Soviet museums. Leningrad 1985. BELLINGER-GRIERSON 1968 Bellinger, A. R.-Grierson, Ph.: Catalogue of the Byzantine coins in the Dumbarton Oaks collection. Vol. II. Washington 1968. 2 Podgornenskij IV, 14. kurgán - 8-alakú fiillel ellátott kengyelek, préselt bronzlemez rátétes szíjvég.