A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

KISS Attila: 'In terra nummus' – A kárpát-medence avar kori kereskedelmi külkapcsolatainak vázlata a régészeti és numizmatikai leletek tükrében

A blanc arany halotti obulusok (6. lista) a korszak gazdagabb sírjaiban (pl. Budapest-Tihany tér, Dunapentele/Dunaújváros, Iváncsa, KiskőrösVágóhíd, Zsély/Zelovce) akkor — a 7. század utolsó hannadában — tűnnek fel, amikor az eredeti solidusok, tnensek száma már igencsak megcsappant. Használati idejüket a kutatás 670 és 720 közé teszi (BÓNA 1993,537). A késő avar korban, amikor az avar területeken — legalábbis a sírleletekben már se híre, se hamva az eredeti aranyérmeknek, bukkan fel az Avar Birodalom déli részén egy aranyénnekből álló — időben és térben is ugyancsak behatárolt, s korábban a kutatás előtt szinte teljesen észrevétlenül maradt leletcsoport: az arab aranydinárok (7. lista). Az arab dinárok 1891 és 1973 között kerültek elő egy Új vidék/N ovi Sad/Neusatz/Neoplanta körüli max. 50 kmes átmérőjű körzetben, a Duna mindkét oldalán. Az összesen öt lelőhelyről ismert énnek az egyik lelőhelyen egy kincsleletből szánnaznak, míg a többi lelőhelyen egyelőre szórvány jellegűek. Egyetlen 8. század elejei érmet leszámítva verésük időpontja mind a 8. század második felére keltezhető. Ami a késő avar kori leletcsoportnak az énnek arany voltán túl különleges helyzetet biztosít, az azok arab eredete. Az arab dinárok Kárpát-medencében való megjelenésének, illetve azok egy kárpát-medencei szűk mikro régióban való megjelenésének oka további vizsgálatot érdemel. Az avar területekre az arab aranyérmek — mint arra egymástól függetlenül N. Stanojevic és W. Pohl rámutatott (STANOJEVIC 1986-87,146; POHL 1988,197) — a Saltovo-kultúra területéről jutottak el, s így tulajdonképpen a Saltovo-kultúra népei (PLETNEVA 1981) és az avar kaganátus népei közötti kapcsolatról van szó. Bár a kárpát-medencei kutatásban a késő avar kori kultúra és a saltovoi kultúra közötti kapcsolatok kérdése még nem nyert teljes körű feldolgozást, bizonyos jelenségek/leletek

12 avar területeken való megjelenése a két „szomszédos" kultúra kölcsönhatásának egyik — avar — oldalát mutatja. Ebbe a képbe illenek bele az 8. századi arab énnek ugyanúgy, mint egy 8. századi bizánci solidusnak (Maglic/Bulkeszi [725/726-740/741]) e körzetben való, a közvetlen avar-bizánci kapcsolatokkal talán már nem magyarázható felbukkanása is.

13 12 Egyenes talpú kengyelek, háromélü nyílhegyek, öntött tarsolyzárak, kétszárii szekercék, áttört bronzkorongok, ongonok (BÁLINT 1975, 56), keresztvassal ellátott szablyák és egyélű kardok (GARAM 1991a, 153-155, 159-160), csont vagy bronz gombos végű lasszókf?) (BÁl^INT 1990, Abb. 83; valamint Garam E. szíves szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönök). 13 Ha Somogyi P. nemcsak a bizánci érmeket vette volna figyelembe, hanem éppen az e körzetben levő arab érmekről (7. lista) is tudomást vett volna, akkor talán nem igyekezne a Maglicd3ulkeszi érem lelőhelyének hitelét oly vehemensen kétségbevonni (SOMOGYI 1994, 92).