A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)
PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata
02 = pávaszemes: a gyöngytestbe ültetett, annak felszínébe simuló (lapos) vagy a felszínéből kidomborodó, kiugró félgömb-, illetve gömbszerü, inhomogén anyagú rátétek. E dísz jellegzetessége, hogy az alsó, többnyire kör keresztmetszetű elemre, tőle eltérő színezetű másik, (olykor még egy harmadik) félgömb-, illetve gömbszerü rátétet ültettek. 03 = vonalfolyatott: a gyöngy testre körbe, helyközökkcl vagy rátétdíszként egyenes vonalat (vonalakat) folyattak 04 = hurok (egymást keresztező hullámvonalakkal) folyatott rátétdísz 05 = hullámvonalban folyatott rátétdísz 06 = a hullámvonal dísz egymással párhuzamosan, kötegszerűen folyatott rátét 07 = sűrű hullámvonal-folyatású dísz (cikk-cakk minta) — a millcfion technikával készült darabokon gyakori 08 = mkrusztált díszek: különböző formájú, többnyire amorf betétdíszek — a millefiori technikával készült darabokon gyakoriak 09 = rendszertelenül szétszórt, szabálytalan alakú pontszerű díszek — a millefiori technikával készült darabokon gyakoriak 10 = aranyfóliás: a két áttetsző üvegréteg közé helyezett vékony aranyfólia 11 = a gyöngy felülete aranyozott 12 = rácsmintához hasonló módon bevagdosott felület 13 = a furat belsejébe csőszerű, bronz fűzőhengert helyeztek, amelyet vékony bronz lemezkéből sodortak (nem csak díszítőelem) 14 = bordásán bevagdosottt felület 20 Az alapformákra bontott gyöngyanyag méretei és díszítései alapinformációk. A méretadatok összefüggései (méretarány) meghatározó tényezők a forma kategória kialakításában. A gyöngy alakjától függően az axis, a diameter, a szélesség vagy a vastagság (mm-es nagyságrendben megadott) adatainak összefüggései jellemzik az adott típust. A díszítés(ek) és azok kombinációi pedig a típusok variációit hozzák létre. A TIPOLÓGIAI KÓDRENDSZER MINT'A BESOROLÁS ESZKÖZE. A KÓD ELEMEI Az adatbázis összes gyöngytípusa és típusvariánsa a fő jellemző tulajdonságok alapján számkódot kapott. A kódrendszerből jelen munkafázisban a méretek és a színek — könnyen alkalmazható kódolási módszer hiányában és az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért — kimaradtak. Ezen ismérvek csak az adatbázis leíró jellegű részeiben, ill. a külön elkészített, elemző táblázatokban szerepelnek (1., 4. táblázat). A teljes kódkép legfeljebb öt szekcióból áll. Az első a típusjellemzőket tartalmazza, a következő (esetleg) négy a díszítéseket jellemzik (3. kép 1). Az első szekció három helyiértékű: az első a fotípusbcsorolástjelöli (I-XLTJ. értéket vehet fél). I. =Gömbféíék; II. = Iker gömbfélék; III. = Hengeresek; IV. = Iker hengeresek; V. = Kúpfélék; VI. = Iker kúpfélék; VII. = Szabályos négyoldalú hasábok; VIII. = Szabályos nem négy oldalú hasábok; IX. = Szabálytalan oldalú hasábok; X. Négy oldalú, lecsapott sarkú hasáb; XI. Dinnyemag; XII. = Amphora; Xm. = Atipikus. A második helyi érték a formatípusokat számszerűsíti (01-10-ig), a harmadik helyi érték az összetettségetjelöli és értéke az előfordulások számával azonos. 21 Az első szekciót lezáró elválasztójel („/") után mindig a díszítések kódjai következnek: 2., 3., 4. s esetleg 5. szekciók az adatbázis mintacsoportjait jelenítik meg. Itt is az első helyi érték minden esetben az egyed díszítéseinek halmazára vonatkoztatott 0014 (2. táblázat) értékskálán besorolt helyét jelöli. 20 Az avar kori gyöngytipológia — a gyöngyanyag származási összetettségéből eredően — gyakran a szarmata korra felállított tipológiai logikát követi. Így fordult elő, hogy a gömbfélék bordázott és gerezdéit felületű gyöngytípusai önálló típusbesorolást kaptak. Ugyanakkor a bordázás és gerezdelés szintén díszített felületet eredményez. Jelen tipológiai besorolásban még önálló típusként is és díszítésként is szerepelnek e, főleg a barbarikumi anyagra jellemző, az avar korban ritkán előforduló, de az egész korszakot végigkísérő, korhatározó értéküket vesztett, bordázott és gerezdéit felületű gyöngyök. Ez a besorolás még anomáliát tartalmaz, amelyet egy nagyobb az avar kori gyöngyöket összesítő munkában korrigálni, módosítani kell. 21 A gyakorlatban az összetettség előfordulása 1^4 szeresig váltakozik. Ha azonban iker gyöngyről van szó, akkor az ikerséget jelző szám: ,,2" mutatja, hogy a leírt jellemzők duplán értendők. Ha viszont a gyártás során, a daraboláskor nem választották szét a gyöngyöket (összetettek maradtak), akkor ezt az anomáliát a kódrendszer úgy jelöli, hogy a harmadik kód helyi értékben mindig az észlelt összetettség száma (2, 3 esetleg 4) szerepel.
