A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

PÁSZTOR Adrien: A magyarországi kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata

KLASSZIFIKÁCIÓ, A KORA KS KÖZÉP AVAR KOIU ÜVEGGYÖNGYÖK TABIAZATOS TIPOLÓGIAIRENDSZERÉNEKKIDOLGOZÁSA A kora és közép avar gyöngytipológia megalkotása a korábbi gyöngyklasszifikációk figyelembevételével készült. Kerestem azt a nemcsak egy leletkörön belül alkalmazható rendszert, amely korszakunkra nézve tartalmilag és módszertanilag továbbfejleszthetővé tehető, illetve átalakítható. Az általam ismert gyöngykészlet egyik fó jellemzője ugyanis, hogy kb. 10%-a nem az avar etnikumhoz, hanem részben a korszakot megelőző népekhez köthető anyaggal bír.

19 Ezért klasszifikációmhoz a leginkább illeszkedő, a szarmata korra kidolgozott, nyílt rendszerű gyöngytipológiai szisztéma alapvetéseit használtam fel és bővítettem tovább (H. VADAY-SZŐKE 1983,111. 24. kép; H. VADAY 1989). Ugyanakkor a számítógépes feldolgozás kódjainál figyelembe vettem az egyes, a honfoglalás korra alkalmazott klasszifikációs kategónákat is (SZILÁGYI 1990,82-83). Gyöngytipológiám a gyöngyöket leíró, a jellemzők besorolásán alapuló rendszeren alapszik. Nemcsak a rendelkezésre álló anyagot osztályozza, hanem besorolhatóvá teszi a későbbiek során vizsgálandó gyöngyöket is. Mivel nem az egyes nyakfüzéreken, nem is az egyes temetkezések, temetők leletanyagán belüli elterjedtségen, hanem a gyöngyöket jellemző „tulajdonság-kombinációkon" alapul, ezért „semleges". így a rendszer — kiépített logikáját követve — könnyen bővíthető. A fötípusok és típusok meghatározásához az anyag, a forma, a technológia, a méret és a díszítések ismérveit vettem alapul. A szín mint mellérendelt és nem típust alkotó jellemző, nem került a típus-meghatározó tényezők közé. Legelőször a gyöngyöket alapanyag szerint csoportosítottam: üveg, drágakő, borostyán (és gagát), kagyló és kő. Majd a teljes üveggyöngykészletet (amelyek a feldolgozott anyag legnagyobb hányadát teszik ki), az adatbázisban alkalmazott forma kategória szerint alapfonnák csoportjaiba: fötípusokba (I-Xni) soroltam (3. táblázat). / Főtípus: gömbfélék formái 01. gömb: gömb alakú gyöngy, amelynek átmetszete kör vagy közel kör alakú 02. bordázott gömb: a kör vagy közel kör átmetszem gyöngy felülete bordázottan díszített 03. gerezdéit gömb: a kör vagy közel kör átmetszem gyöngy felülete gerezdéit 04. lapított gömb: olyan gyöngy, amelynél az átmérő nagyobb az axisnál 05. lapított bordázott gömb; olyan bordázott felületű gyöngy, amelynél az átmérő nagyobb az axisnál 06. lapított gerezdéit gömb: olyan gerezdéit felületű gyöngy, amelynél az átmérő nagyobb az axisnál 07. köles: apró méretű gömb, lapított gömb, illetve hordó formájú gyöngy (axisa nem haladja meg az 5 mm-t, legnagyobb áünérője pedig a 3^1 mm-t) 08. félgömb: kör vagy közel kör átmetszető gyöngy fele 09. gerezdéit félgömb: kör vagy közel kör átmetszeti! gerezdéit felületű gyöngy fele 10. gyűrű: olyan keskeny, lapított gömb alakú gyöngy, amelynek füratátmérője lényegesen nagyobb méretű, mint az axisáé 11. Főtípus: iker gömbfélék formái 01. gömb 02. lapított gömb 03. bordázott lapított gömb 04. félgömb Ikerségüket (pár) a furataik töretlen, egyenes vagy enyhén bikónikus belső felülete adja: tehát szándékosan nem darabolták fel őket, így nem (véletlenszerűen) összetettek. 19 A kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai elemzése előtt, az első munkafázisban (irodalmi ismereteim alapján) a gyöngyállományból kiválogattam a nem csak az avar emlékanyagra jellemző gyöngyöket (Pásztor A.: A kora és közép avar kori gyöngyök tipológiai vizsgálata. III. Kézirat 1994, I. adatbázis). Elsősorban az a szempont vezérelt, hogy a tipológiai táblázat típusainak zöme diözülük a díszítetlenek vannak túlsúlyban) az avar betelepülés előtt a Kárpát-medencében élt népektől származik. Korszakunk jüzérei között kis számban ezen egyes típusok időszakosan, némelyük ritkábban az egész avar időszakban megtalálhatók Ezek a típusok az avar anyagtól eltérő, más-más anyagi, formai és technológiai hagyományt hordoznak. Leginkább a késő romod, barbarikumi, késő szarmata és késői germán (gepida és langobard) népek emlékeiből származtathatók. E típusokat származásuk, feltételezett gyártási központjuk és elterjedtségük megfigyelésével etnikumoklwz kötöttem. Viseleti idejüket pedig évszázadnyi pontossággal korszakoltam.