A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

V. SZABÓ Gábor: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján

dásokkal díszített oldaltöredék (25. kép 5). Ltsz.: 94.1.181. 10. Sárga, ívelten bekarcolt vonalkötegekkel díszített oldaltöredékek (25. kép 3, 7). Ltsz.: 94.1.179,180. 11. Sárgásvörös, enyhén kihajló peremű, pereme alatt széles, lapos íbgóbütyökkel tagolt fazék töredéke (25. kép 20). Ltsz.: 94.1.473. 12. Pattintott kőeszköz (26. kép 4). Ltsz.: 94.1.201. 13. Háromszög alakú bronztöredék, rövidebb oldalán talán két szeglyuk nyomaival (26. kép 2). Ltsz.: 93.1.200. Hódmezővásárhely-Solt-Palé, Kása Szabó Imre szérűskertje A lelőhely az egykori Tére-ér medre mentén E-i irányban, kb. 1 km távolságra található az 1934.. 1935., 1937. évi téreháti, szakáiháti, solt-paléi ásatások helyétől. A Párducz Mihály 1937. évi ásatásán feltárt 34 szannatakori objektum mellett a 19., 21. és a 27. gödrökben késő bronzkori kerámiát találtak. Néhány objektumból a szarmata anyaggal keveredve kerültek elő e korszak emlékei

25 (PÁRDUCZ 1938,108110,112-113, rV.L 1-6; KEMENCZEI 1984,156, CXXTYt 1-6). 19. gödör: Méhkasalakú. 1. Fényes, barna, kihajló tölcséres peremű, ívelten csonka kúpos nyakú, gömbös testű urna (45. kép 4). Vállán, egymással szemben, két-két kerek szalagfül, illetve kis kerek, körbeárkolt bütyök ül. A pereme alatt és a vállán vízszmtes, keskeny árkolásköteg, hasán széles, ferde árkolás díszíti. Válla fölött bekarcolt fenyőágminta. Ma.: 28 cm, pá.: 22,5 cm, fá.: 14 cm. TJM ltsz.: 735/37. 2. Csillogó fekete, kihajló peremű, széles, vízszintesen kihúzott, hosszában tagolt szalagfülű csésze töredéke (45. kép 1). Fülénél a perein kissé betüremkedik. Belsejét a perem alatt vízszmtes, keskeny árkolássor díszíti. Ltsz.: 734/37. 3. Sárga-fekete foltos, enyhén kihajló peremű csésze töredéke (44. kép 8). Perem fölé húzott szalagfüle letörött. Ltsz.: 744/37.4. Sárga, egyenes peremű, enyhén ívelő dö csonka kúpos nyakú, ovális testű nagy edény (45. kép 3). Válla alatt, egymás mellett három, nagy kerek bütyök. Ma: 56 cm, pá.: 36 cm, fá.: 22,5 cm. Ltsz.: 733/37. 5. Szürkésvörös, fekete foltos, kissé behúzott peremű, ívelt testű fazék töredékei (45. kép 2). Ltsz.: 736, 1977/37. 6. Sárgásbarna, egyenes peremű, ujjbenyomkodásos bordával és széles, lapos fogóbütyökkel tagolt edény töredéke (44. kép 9). Ltsz.: 741/37. 7. Sárgásvörös, behúzott peremű tál töredéke (44. kép 7). Ltsz.: 742/37. 21. gödör: Szabálytalan ellipszis alakú, a benne talált feldúlt csontváz alapján talán sír lehetett (PÁRDUCZ 1938, 109-111). Szürkésfekete, durvább felületű, perem fölé húzott fülű, félgömbtestü, omphaloszos aljú csésze (44. kép 6). Ma.: 4,4 cm, pá.: 9 cm. Ltsz.: 945/37. 27. gödör: Méhkas alakú. Fényes fekete, behúzott peremű, csonka kúpos testű, profilait aljkiképzésű tál (44. kép 5). Ma.: 22 cm, pá.: 35 cm, fá.: 13,4 cm. Ltsz.: 1122/37. Hódmezővásárhely-Szakáihát, Bakay- és Diószegitanya (Térehát-Diószegi föld) Solt-Palé, Égető Bálint tanyája A régi szegedi út mentén, az egykori Tére-ér partján kialakult temiészetes magaslaton állt Diószegi Imre és Bakay Lajos tanyája — a Tisza felöl a Bakay-, a város felől a Diószegi-tanya —, az út másik oldalán, az ér szemközti partján pedig Égető Bálint tanyája. A három tanyaudvarban és a hozzájuk tartozó földeken kutatott 1934-3 5-ben (BANNER-BÁLINT 1935, 70-96, XII. t l-ll;

26 BANNER 1937) és 1937-ben (BANNER 1938, 193-196) Banner János öt nagyobb ásatási helyszínen: a Diószegi-tanya diófás kertjében, a Bakay-tanyán, a Diószegi-tanya udvarán, a Diószegi-tanya udvarának a Tére-ér másik oldalára átnyúló részén és a fölsorolt területekkel szomszédos, tőlük csak a régi szegedi út által elválasztott Solt-Palé, Égető-tanyán. A felsorolt lelőhelyek összetartoznak és egyetlen nagy, késő bronzkori település különböző, eltérő leletsürüségü pontjait alkotják.

27 Hódmezővásárhely-Szakáihát, 1934 15. gödör: 1. Foltos, barnásszürke, ujjbenyomkodásos bordával és bütyökkel tagolt oldalú fazék töredéke (32. kép 6). TJM ltsz.: 1424/34. 2. Sárgásbarna, széles ferde árkolással díszített nagyobb edény töredéke (32. kép 4). Ltsz.: 1425/34. 3. Szürkésfekete, behúzott peremű tál töredéke (32. kép 5). Ltsz.: 1413/34. 4. Fényes fekete-szürkésbarna, kihajló peremű töredék, külső oldala vízszintes árkolással és benyomkodott pontsorral 25 Párducz Mihály közlése és a leltárkönyv bejegyzése szerint ilyen volt a 14. és 36. gödör, anyaguk azonban nincs meg a TJM gyűjteményében. 26 Az 1935. évi ásatási beszámoló XII. tábláján bemutatott képeken szereplő tárgyak nincsenek meg a TJM gyűjteményében. 27 Erre az összetartozásra utalnak más korszakok itt foltárt, hasonló szóródású leletegyüttesei is. Banner János ásatásainak itt bemutatott késő bronzkori leletanyagát a leltárkönyv alapján lehet objektumokhoz kötni, ám zárt leletegyüttesekként való kezelésük több esetben is kérdéses, mivel legtöbbször más korszakok — neolitikum, kora bronzkor, szarmata — leletanyagával keveredve kerülnek a felszínre. Néhány,, gödörből" olyan nagy mennyiségű és oly mértékben vegyes kulturális összetételű kerámiaanyagot leltároztak be, amelynek alapján igen nagyfokú bolygatottságra kell gondolnunk. Az is elképzelhető, hogy az ásató nem tudta jól szétválasztani az egymásba ásott gödörkomplexumokat, s így azok anyagait összevonva kezelte. További problémát jelentett Banner János ásatásainak feldolgozásakor az is, hogy ásatásainak dokumentációja — a megjelentetett közléseiben leírtakon kívül — ismeretlen.