A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

LŐRINCZY Gábor: Kora avar kori sír Szentes-Borbásföldről

9. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Kovács-tanya (LÖRINCZYSZALONTAI 1996) 10. Hódmezővásárhely-Gorzsa, Mózes Mihály földje (PÁRDUCZ 1937, 82-83) 11. Hódmezővásárhely-Kishomok (CSALLÁNY 1956, Nr. 371; CSALLÁNY 1961,130-137; RégFüz 20 (1966) 55; ArchErt 1967, 226; B. NAGY 1984,250) 12. Hódmezővásárhely-Vásártér/Tanácsköztársaság tér/Szabadság tér (LŐRINCZY-SZALONTAI 1996) 13. Hódmezővásárhely-IV. Téglagyár

9 (ArchErt 83 (1956) 100; CSALLÁNY 1956, Nr. 377a). 14. Kiszombor-B 234. sír (MFM RégAd, leltározatlan) 15. Kiszombor-Új Élet Tsz 50. sz. telepe (LŐRTNCZY-SZALONTAI 1996) 16. Szeghalom-Kovácshalom 50. lh. (SZEGHALMY 1913, 139141; MRT 6, 150-151)

10 17. Szentes-Lenin út 13. (LŐRINCZY-SZALONTAI 1993,289) 18. Tarhos-Tarhospuszta (HAJNAL 1878, 130-132; ArchErt 11 (1877) 267) A Kárpát-medencében, a Tiszától keletre eső területről,

11 az általunk ismert és a kora avar időszakra keltezett közel 190 lelőhely közül 110-ről, azaz a lelőhelyek több mint 50%-ról, az előkerült temetkezések tájolására vonatkozóan nem rendelkezünk információval. Az ismert tájolási adatok döntő többsége, közel 50 helyszínről ÉK-DNy, K-Ny, illetve DKÉNy irányú temetkezésekre utal. Valamivel több mint 20 esetben Ny-K, ÉNy-DK, illetve É-D-i tájolást jegyeztek fel, ami az előző irányítású lelőhelyeknek kevesebb, mint a fele. Az újabb adatok megerősítik azt a megfigyelést, hogy a 6-7. században a Tiszától keletre és nyugatra élő közösségek egymástól eltérően tájolt sírokba temették elhunytjaikat (LÖRINCZY 1992,164). Bár igen magas azon temetők száma, ahonnan nincs — és nagy a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben nem is lesz — adatunk a temetkezések tájolásáról, a rendelkezésünkre álló adatok alapján a kora avar időszakban a területünkön megtelepülő közösségek többségében az elhunytakat K-4Ny, és a hozzá közel álló ÉK, illetve DK-i irányítású sírokba temették. A vizsgált területen belül e közösségek dön-tő többsége a Köröstől délre és az Arankától északra, azon belül is a Tisza menti sávban élt.

12 A Köröstől északra elterülő vidéken az EK, K-i tájolás mellett — a lelőhelyek számához viszonyítva — igen magas az E, illetve EENy-i tájolású sírokba temetkező közösségek száma.

13 A RÉSZLEGES ALLA TTEMETKEZESEK Az egykori Borbásföldön feltárt temetkezést, a tájoláshoz hasonlóan, a kora avar korra keltezi az emberi vázzal együtt eltemetett állatok temetési rítusa is. Az emberi váz bal oldala mellől egy ló és négy juh maradványa került elő csonkolt állapotban (VÖRÖS 1996). A részleges állattemetkezések csonkolt változata — amikor az állatok nyúzása során, a bőrben, a koponya mellett benne hagyott hosszúcsontokatnem az ízületeknél bontották ki, hanem az alkar- és a lábszárcsontokat alsó harmadukban kettévágták — a Tiszántúlon megtelepedett kora avar kori közösségekre voltjellemző (LŐRINCZY 1992a, ill). A részleges állattemetkezések listáját (LÖRINCZY 1992a, 113-117) az alábbiakkal bővíthetjük. 9 Gazdapusztai Gyula 1954-ben négy kora avar kori, K-Ny tájolású sírt tártfel. A lócsontokon kívül juhcsontok is előkerültek (Viharsarok 1954. augusztus 7., 5.) i o A topográfia szerzői megkérdőjelezik a 16. számú temetkezés avar kori keltezését, mivel a halmon honfoglalás kori temetőrészietet tárt fel Szeghalmy Gyula, és sem ekkor, sem pedig később más avar lelet nem került elő. A sír K-Ny-i tájolása, a belőle előkerült hosszúfülű kengyel, a részleges lovastemetkezés mellett feljegyzett emlőscsontok (juh?) a temetkezés kora avar kori keltezését valószínűsítik Az, hogy a halmon csak egy avar kori temetkezés került elő, nem egyedi eset, ezért a sírt továbbra is avar koriként értékelhetjük n Itt és a továbbiakban a Tiszától keletre eső területen nem a Tiszántúlt, nem is Kelet-Magyarországot, hanem ezeknél nagyobb területet értek, amit nyugatrvl és északról a Tisza, keletről az Erdélyi-középhegység és a Déli-Kárpátok nyugati szegélye, valamint délről és délnyugatról a Duna határol. 12 Meg kell jegyezni, hogy ezen a területen került elő a koraijülkesíros temetők döntő többsége is (LŐRINCZY 1995, 402). 13 Az Arankától délre, fekvő teriüetekröl olyan kevés értékelhető adattal rendelkezünk, hogy a területre vonatkozóan semmilyen megfigyelést nem tehetünk