A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

VÖRÖS Gabriella: Temetkezési szokások és viselet egy dél-alföldi szarmata temetőben (Szeged-Tápé)

kas tájékán, mint ahogyan azt a tápéi temető 31. sírjának megfigyelései is illusztrálják. A különböző típusú és anyagú, egyedi baj elhárító csüngők viseletére a legjobb párhuzam az endrődi temető 49. sírjában nyugvó gyermek fej és mellkasának környékén kibontott vasláncon függő „csontlunulája", bronz- és borostyángyöngyei, foglalattal ellátott szarvasfog csüngője (VADAY-SZŐKE 1983,86,6. kép 5-6,8,11 ). Valószínű, hogy a tápéi 28. sírban lelt gyöngyöket és levél formájú bronzcsüngőt is a nyakába helyezték az elhunyt kisgyermeknek (35. kép 9, 11). A levél formájú csüngő szintén párhuzam nélküli. Ismert ugyan csüngő ugyanilyen elnevezéssel (VADAY 1989, 61, 21. i. 3), de kialakításában, formájában a tápéi egészen más típust képvisel. A különböző típusú csengők a korai és középső szarmata időszak női és gyermcksírjainak jellegzetes leletei. Viselhették az övről függő gyöngyözött szálakon, csuklón és a nyakban is. A bronzból készült darabok többnyire római gyártmányok, de az egyszerűbb kivitelű és vasból készült példányokat helyi készítménynek tarthatjuk (VADAY 1989,59). A tápéi 28. sír apró vascsengője gondos kivitelű, és teljes épségben megmarad példány. Egyedül a felfüggesztésnek tűnt el a nyoma, de egy apró vastöredék — ami mellette került elő — azt bizonyítja, hogy vasfule volt. A nyelve vaspálca, amely kicsit túllóg a csengő szélén (35. kép 10). A női sírokban a csengő — egy-egy temetőn belül is — különböző helyeken kerül elő. A szentessárgaparti temető 3. sírjában egy nagy gyönggyel együtt a medencében volt, tehát a karon viselte az elhunyt (PÁRDUCZ 1950,7. II. 1.1 ). A 22. sírban egy vasból készült példányt a kulcscsont alatt leltek, itt tehát a nyakba függesztve került a sírba (PÁRDUCZ 1950, XI. t. 4). A 35. sírban pedig a bal kézre fűzve találták, egy cyprea kagylóval és egy aprócska bronzkéssel együtt (PÁRDUCZ 1950, XXin. t. 6). Ugyanígy, az endrődi temetőben előforduló három csengőnek más és más helye volt a nők viseletében: a 27. sírban a gyöngyözött övre varrták (VADAY-SZŐKE 1983, 82), a 88. sírban a jobb csuklóra volt fűzve (VADAY-SZŐKE 1983,88,9. kép 2), a 93. sírban pedig a bal karra, egy díszes, aranyfóliás karékkel együtt (VADAY-SZŐKE 1983, 93, 12. kép 7). A Csongrádi úti temetőben ezzel szemben a csengőket minden esetben az övre függesztettek (VÖRÖS 1981). A Szentes-Rákóczi utcai 2., gyermeksírban a nyaknál került elő egy kis bronzcsengő (PÁRDUCZ 1950, LXXI. 1.1). A gyerekeknél, úgy látszik, előszeretettel akasztották a nyakba a különböző — bizonyára babonás okokból fontosnak tartott — felfűzhető vagy átlyukasztott tárgyakat. A leggyakoribbak mégis a gyöngyök, mint ahogyan a temetőkben a 26., 28., 31. sírokban lelt darabok is illusztrálják. Hasonló megfigyeléseket tettek a hódmezővásárhely-fehértói lelőhely gyermeksírjaiban is. Mészkőgyöngy került elő a 13. sírban nyugvó kisgyerek kulcscsontja alól (PÁRDUCZ 1948, 285, XLVI. t 8), míg a 16. gyermeksírban ugyanott két nagyobb, egy barázdált zöld és egy lapos fehér (PÁRDUCZ 1948, XLVH. t. 12-13). Valószínű tehát, hogy a gyermekek a tápéi bolygatott sírokban lelt függőket és magányos gyöngyöket is a nyakban viselték eredetileg.

21 ÖSSZEFOGLALÁS A szeged-tápéi temető 28 közzétett sírjai egy nagyobb temetkezőhely részlete, melynek pontos kiterjedéséről egyik irányban sincs adatunk. A feltárt sírok csoportokba rendeződve helyezkednek el, a szorosan egymás mellett eltemetettek között, különösen a gyermek-nő együtteseknél rokoni, illetve anya-gyermek kapcsolatot tételezünk fel. Annak ellenére, hogy a sírok nagy része bolygatott és rabolt volt, egy sor temetkezési szokást sikerült megfigyelni és dokumentálni. Kiderült, hogy jórészt meg vannak a szarmatáknál, illetve a párhuzamul felhozott temetőkben is általános vonások (pl. az edények lábhoz helyezése, a ruhák gyöngyözése stb.), de ugyanakkor megfigyeltünk temetőspecifikus jellemzőket is (pl. a kések használatában a nemek közötti különbség, az öwiselet jellemzői, az óvó-védő tárgyak gyakorisága a gyermekeknél stb.). A temető korhatározásánál nem jöhettek számításba a férfiak sírjaiban 21 A temető feltárásának első szakaszában — mint kezdő ásató — nagyon sok támogatást, gyakorlati tanácsot kaptam Kürti Béla kollégámtól. Az eredményekben az ö szakmai segítsége is tükröződik, amit ezúton is megköszönök.