A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

VÖRÖS Gabriella: Temetkezési szokások és viselet egy dél-alföldi szarmata temetőben (Szeged-Tápé)

A TEMETŐ ELEMZÉSE A feltárásra került terület mérete, formája, elhelyezkedése a körülmények miatt alakult úgy, ahogyan összefoglaló térképünkön szemlélni lehet (3. kép 1). A 0,8 m széles, gázcsőfektetéshez kiásott, 1 méter mély árok a sírok egy részét átvágta. Az 1977-es leletmentés módszerét a rendelkezésünkre álló rövid idő határozta meg. Az 1980-as, három évvel későbbi ásatás feladata volt, hogy összefüggő, egész felületté, értékelhető temetőrészletté bővítsük a feltárt területet. Végül is a megkutatott felület egy 120x15 nies sáv lett, összesen 1700 m

2

. A temető szerkezete A sírok elhelyezkedését rögzítő térkép (3. kép 2) alapján már első pillantásra egyértelműnek tűnik, hogy szerkezetileg öt sírcsoportot lehet elkülöníteni a sírok egymáshoz való viszonyulása, távolsága, elhelyezkedése alapján. A feltárt terület azonban annyira keskeny, hogy felvetődhet: E-i és D-i irányban esetleg további újabb sírokat is rejt a földtakaró, és ebben az esetben a jól elkülönülőnek látszó csoportok összemosódhatnának. Van azonban két olyanjelenség a temető szerkezetében, amely mégis a csoportos elhelyezkedést támasztja alá, annak ellenére, hogy feltehetően nem ismerjük a teljes csoportokat, és lehetnek olyan sírok, amelyek feltáratlanul maradtak, mert nem estek a leletmentésre kijelölt területbe. Az egyik jelenség, hogy a gyereksírok szinte kivétel nélkül női temetkezések mellett vagy azok közelében fordulnak elő, azt sugallva, hogy itt anyagyermek együtteséről van szó. A III. csoportban a 6. számú női csontváz lábához temettek egy csecsemőt, a IV.-ben pedig a négy gyereksír kettő vagy három asszonyhoz tartozhat. Ez utóbbi csoportnál a felnőtt sírok két sorba rendeződnek, és éppen a négy gyereksír bontja a szabályos rendet. Ezen túl a felnőttek szorosan egymás mellé ásott sírjai is rokoni kapcsolatotjelenthetnek. Elsősorban a 23. és 17., valamint a 8. és a 25. sír elhelyezkedését érdemes kiemelni. A szorosan egymás mellé ásott sírok azért is feltűnőek, mert míg a temetőben a sírok közötti átlagos távolság 5-7 m, addig a „páros" temetkezéseknél csupán 0,50,7 méter. Ugyanez jellemző az anya-gyermek sírok közötti távolságra is. A csoportos elrendeződés közvetett bizonyítékaként értelmezem még a csoportokat alkotó sírok közötti gödröket is (40. kép 2-3; 41. kép 1-4). A temetőhöz való kapcsolódásuk kétségtelen volt: betöltésükben állatcsontot, hamut és kevés, jellegtelen szürke kerámiatöredéket találtunk. Szabályos alakúak, a bontás szintjén sekélyek, egyenletes, vízszintes aljúak.

7 A sírok és a gödrök egyetlen esetben sem metszették egymást. Nem találtunk semmilyen más, esetleg településre utaló nyomot: szórvány kerámiát, paticsot a temető területén. Minden amellett szól, hogy a gödrök a temetőhöz tartoztak. A kormos rétegek, a hamus betöltés, az állatcsontok pedig azt bizonyítják, hogy a temetéshez kapcsolódó rítus, áldozat vagy halotti tor kellékei voltak, a bennük talált állatcsontokkal, az elszenesedett tüzelőanyaggal és összetört edény töredékeivel együtt. Hasonló gödröket Kőhegyi Mihály tárt fel a madarasi temető halmos temetkezéseinél (KŐHEGYI 1971, 210-211). Jelöletlen szarmata temetőből, az Alföldről mindezidáig nem ismerem párhuzamát ennek a jelenségnek. A rítus lényeges jellemzője a temetőben, hog>' nem minden sírhoz tartozott gödör, hiszen a 30 sír mellett csupán ötöt táraink fel. Elhelyezkedésük szerint valószúiű, hogy csoportonként használtak áldozó gödröket. Ugyanakkor egy-egy sírcsoporton belül több gödröt is találtunk, ami azt jelenti, hogy nem ragaszkodtak következetesen ugyanahhoz az áldozóhelyhez. Semmi bizonyítékunk nincs azonban arra, hogy eldönthessük: az egy sírcsoporthoz — családhoz — tartozó gödröket egymás után használták-e, vagy többször visszatérve, megismételték az áldozást, tűzgyújtást ugyanannak a halottnak a tiszteletére is. Felvetődhet továbbá, hogy csak akkor használták ezeket az áldozóhelyeket, lia a szűkebb közösségnek új halottja lett. Tekintettel viszont arra, hogy a gödrök betöltésében humuszos rétegeket nem sikerült felfedezni, használatuk ideje nem lehetett túl dius-ulna dext, intermedium dext., metacarpus dext., 2 Ph. I., tibia sin.; ló: ramus mandibulae fn, P 3/4 fr; kutya: koponyatető, maxilla dext., tempore fr. A csontanyag meghatározását Vörös Ish'án végezte el, munkáját ezúton is megköszönöm. 7 Az 1. gödör metszete és mélysége eltér az összes többitől. Átmérője és helyzete alapján viszont a temető rendjébe illik. Korhatámzó lelete nem volt.