A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 2. (Szeged, 1996)

VÖRÖS Gabriella: Temetkezési szokások és viselet egy dél-alföldi szarmata temetőben (Szeged-Tápé)

kevert földjében különböző magasságokban kerültek elő (23. kép 2). A bolygatás nyomát már a nyesés szintjén érzékeltük. A rablógödör szabályos téglalap alakú „betétként

1 jelentkezett a sír K-i felén, ezen az oldalon pontosan követve a falát. A rablógödör hossza és helyzete (23. kép 1) megegyezik a váz hosszával és helyzetével, de a rablás a váznak csak az előbb említett részét érintette, tehát a rablógödör itt is leszűkült mélyítés közben. Mindez tudatos, pontos tevékenységre vall, arra, hogy a sírrablók ismerték a sír és a halott helyét, helyzetét. Mell.: 1. A bal combcsonton keresztben vaskés (21. kép 6) feküdt, éllel a koponya irányában. Háta enyhén ívelt, felső nyélállású, nyéltüskéjén farostlenyomatokkal. H.: 13,4 cm, sz.: 1,8 cm. 2. A bal boka külső felénél oldalára billentve magas csészét találtunk. A világosszürke, finom kidolgozású, gyorskorongon formált csésze. (21. kép 5) matt felületű, jól égetett Pereme enyhén duzzadt, tölcséres fonnájú, palástját keskeny borda töri meg, alja bikónikus, alacsony, szépen profilait talpon áll. Ma.: 7,4 cm, pá.: 9,4 cm, fá.: 4 cm. 17. sír: Férfi. T.: DDNy-ÉÉK, 192-12°. H.: 230 cm hosszan követhető, sz.: 115 cm. Erősen lekerekített sarkú, téglalap alakú, hatalmas sírgödör, melynek É-i végét földmunkagép bolygatta. Háton fekvő, nyújtott helyzetű, bolygatatlan csontváz. A sír gödre átvágta a közvetlenül mellette elhelyezkedő 23. sír rablóárkát (22. kép 2). Mell.: 1. A szegycsonton kéttagú, oldalt lehajlított lábú, a rugó irányában egyenletesen szélesedő kengyelü vasfibula (25. kép 1) volt. A tűje hiányzik. H: 5,5 cm. 2. Az utolsó előtti csigolyán Marcus Aurelius (161180) dénár (25. kép 2). Előlap: olvashatatlan, hátlap: álló alak szemben. 3. A bal combcsonton átlósan elhelyezve ívelt hátú, középső nyélállású yaskést (25. kép 5) bontottunk ki. A téglalap átmetszem nyéltüskén — amely a combcsont alól került elő — jól látszanak a farostmaradványok. A hegye hiányzik. Mérhető h.: 15 cm, sz.: 2,2 cm. 18. sír: T.: DDNy-ÉÉK, 210-20°. II.: 240 cm, sz.: 90 cm. A sír gödre nagyméretű, erősen lekerekített sarkú, ívelt oldalú volt A nyesés szintjén már jól látszott, hogy ezt a sírt is alaposan kirabolták. A rablógödör ovális foltja 180 cm hosszan és 70 cm szélesen hatolt be a sírba, egyik oldalról követve annak oldalvonalát. A bolygatás a sír alján a teljes felületet érintette. A vázrészek elsősorban a középtájon helyezkedtek el, különböző magasságokban, nyilván az eső által bemosott rétegekben. A leletek és az apró csontok közvetlenül a sír alján és annak végében feküdtek, ez azt jelenti, hogy a rablógödör az egyik oldalon kiszélesedve, egészen a sír végfaláig hatolt (24. kép 1 ). Mell.: 1. Bronz számszeríj

fibula (25. kép 3), a láb végén alig észlelhető kis gombbal, magas tűtartó val. A tüszerkezet hiányzik. H: 4,1 cm. 2. Erősen korrodálódott vaskarika (25. kép 4), pántszerüen széles. Áün.: 4,9 cm. 3. Enyhén ívelt vashuzal (25. kép 6), mindkét végén törött. Valószínűleg láirperec töredéke. Kiszerkesztett átm.: kb. 7 cm. 4. Gyöngyök a sír különböző részeiről: két hordó alakú mészkő; egy hasáb és egy sokszögű karneol; egy kék hullámbetétes fekete üveg, különböző méretű, gömbszelet alakú zöld, téglaszínű, fehér üveggyöngyök, tizenhárom darab; egy korong formájú, fehér üveggyöngy (25. kép 7). Összesen 19 db. 21. sír: Nő. T.: DNy-ÉK, 216-36°. H: 300 cm, sz.: 85 cm. Lekerekített sarkú, szabályos téglalap alakú, feltűnően hosszú sírgödör, a temető legmélyebb temetkezése volt. A nyesés szintjén ilt is szépen előrajzolódott a bolygatás sötétebb foltja, mégpedig a fejnél és a lábnál egyaránt (26. kép 1). A lábnál induló — a nyesési szinttől számítva — 20 cm-nél nem haladt mélyebbre, ugyanakkor a feji résznél tölcsérszerüen szűkülve a csontvázig hatolt. A 170 cm hosszú, a sír teljes szélességét átívelő rablógödör minimálisan 100 cm-esre szűkülve érte el a csontváz szintjét. A bontás közben két rétegben, egymástól 20 cm-es szintkülönbséggel igen kemény, rétegesen, lemezesen szétváló betöltést találtunk, ami valószínűleg a rablógödör visszatcmetődése közbeni két visszamosott réteget jelent, tekmtettel arra, hogy a talaj erősen agyagos, és az esőzések hatására megszilárdulásra hajlamos. A sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű csontvázat bontottuk ki. A bolygatás a medence vonaláig terjedt, sőt a jobb oldalit ki is mozdította a helyéről, ugyanakkor a mellkas csigolyái és néhány borda a helyén maradt. Ennek köszönhetően a leleteket vagy a helyükön találtuk, vagy helyzetük, funkciójuk könnyen rekonstruálható volt (26. kép 2). Mell.: 1. A nyaknak megfelelő helyen, hátlappal felteié kowngfibulq (27. kép 3) hat, peremén kiugró félköríves taggal, zöld, belsejében csillag fonnájú, kék színű email betét, középen és körben hat ponttal. Átm.: 3,6 cm. 2. A nyak táján és a mellkasnak megfelelő helyen gyöngysor (2. kép) szétpergett darabjait bontotttik ki. Öt, hasáb alakú karneolt. egy hengeres mészkövet, két, cső formájú üveget, négy nagyobb, két apró, fehér üveget, valamint egy áttetsző, gyűrű formájút. A nyaklánc közepén rosszezüst csimgöcske (27. kép la) lógott, két lapját vékony pánt rögzítette körben. Elülső oldalát körkörös pontsorok díszítik (2. kép). 3. A jobb térd külső oldalánál szürke QJ sókarikát (27. kép 2. kép: A 21. sír részlete a mellkas leleteivel Abb. 2: Detail des Grabes 21 mit den Funden der Brustgegend