A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

KISS Attila: Tanulmányok a kora avar kori kunbábonyi vezérsírról

KJSSAttila lelőhely anthropológiai irodalom régészeti irodalom Adorján-Landstarsse Nadrljan/Adorján I. BARTUCZ-FARKAS 1957 CSALLÁNY 1956, Nr. 9 7. SZ. vége DKV 1962,49-51 - kora avar-7. sz. vége Adorján-Gehöft Nadrljan/Adorján II. BARTUCZ-FARKAS 1957 CSALLÁNY 1956, Nr. 10; DKV 1962, 51-53 - késő avar kori Backa Topola-Bánkert FARKAS-MARCSIK 1984 SZEKERES 1978, 160- 6. SZ. vége-8. SZ. Bágyog-Gyürhegy (1950) LIPTÁK 1983, 65 CSALLÁNY 1956, Nr. 62 - késő avar kori Debrecen-Ondód (1925-1926) LIPTÁK 1983, 55, 84 CSALLÁNY 1956, Nr. 205 - késő avar kori Győr-Téglavető-dűlő LIPTÁK 1983, Tab. III. 14 CSALLÁNY 1956, Nr. 323; TOMKA 1971 közép és késő avar kori Kőrösladány-Körösgát LIPTÁK 1983, Fig. 7 CSALLÁNY 1956, Nr. 529 - késő avar kori Szarvas-Kákapuszta (1954-1955,1963-1964) LIPTÁK 1983, Tab. III. 14. Fig. 7 SZALONTAI1992, 330 - 9. SZ. Újkécske-Óbög LIPTÁK 1983, 84 GARAM 1991,141,164 -7. sz. közepc-8. sz. vége Üllő I. LIPTÁK 1983, Tab. III. 14 CSALLÁNY 1956, Nr. 1031 - közép és késő avar kori Váchartyán LIPTÁK 1983, Tab. III. 14 CSALLÁNY 1956, Nr. 1038; FERENCZY 1963, 105 - I. csoport 7. sz. közepe: mongoloid, II—III. csoport: 8. sz. europid 4. táblázat: Avar kori europomongoloid népességek a Kárpát-medencében Tabelle 4: Awarenzeitliche europomongoloide Populationen im Karpatenbecken später erfolgte die Landnahme des Donau-TheißStromlandes ' ' (GARAM 1990,259). Garam Éva szerint — Bóna Istvánnak, a déli határvidéki korai fejedelmi központ(ok)ról szóló elméletével (BÓNA 1984, 322-324; BÓNA 1985,12) ellentétben —,, weisen eher die Funde von Csepel und Kunmadaras auf das frühe Stammesgebiet eines Fürsten oder Feldherr hin" (GARAM 1990,259). A két megállapítás/tény — ti. az ázsiai eredetű korai avar tárgyak elterjedése és a kora avar kori mongoloid típusú avar népesség lakhelyei — közötti ellentmondás vagy úgy hidalható át, hogy a/—a formális logika alapján — a népesség ázsiai, de a tárgyak nem ázsiai eredetűek; b/ vagy úgy, hogy — és én ezt tartom valószínűnek — az avarok kétgyökerű származásáról tudósító történeti forrásoknak megfelelően (POHL 1988, 31-37) az ázsiainak tartott tárgyakat az europid embertani típushoz tartozó avarok hozták magukkal és nem a mongoloid embertani típushoz tartozó kora avarok. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: hol volt a korai avar hatalmat képviselő — vagy azt jelentő — mongoloidok lakhelye és a kagáni hatalmi központ 567/568 és „630" között? A válasz nem ismert. Ha a kagáni centrum (és a mongoloidok) Duna-Tisza köz területére való beköltözése és a 626-os konstantinápolyi vereség között ok-okozati összefüggés van, akkor fel lehet tételezni, hogy az 568 és 626 közötti balkáni háborúkban a Singjdunum (Belgrád) és Konstantinápoly (Istambul) között mozgó kagánnal valószínűleg együtt mozgott mongoloid nomád népe, ill. környezete is (vö. a hét kagán-fíú Driziperánál — Konstantinápoly közelében — történt halálát). Ennek a két generációnak legelőkelőbb sírjait feltehetően azért nem találja meg a kárpát-medencei régészeti kutatás, mert ezek a sírok a Belgrád-Konstantinápoly közötti hatalmas térségben — feltehetően magányos sírokként — elszórtan fekszenek. A 7. század első harmadának a végén a DunaTisza közére betelepedett kagáni hatalom és a vele egy időben megjelenő mongoloidok — tulajdonképpen a kagáni hatalom embertanilag mongoloidokban