A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

LŐRINCZY Gábor – TROGMAYER Ottó: Birituális vatyai temető Csanytelek-Palén

MFMÉ — StudArch I (1995) 49-90 BIRITUÁLIS VA TYAÍ TEMETŐ CSANYTELEK-PALÉN LORINCZY Gábor-TROGMAYER Ottó In memóriám STANCZIKILONA 1943-1991 A Csongrád megyei Csanytelek község Tiszával határos keleti részén, a belterülethez tartozó szán­tóföldön a helyi tsz az 1960-as évek közepétől, il­legálisan homokbányát működtetett. Az elmúlt 25 év alatt hozzávetőlegesen 22 000 m 2-nyi felületet bá­nyásztak el. Az évek során leletbejelentés nem történt, az előkerült régészeti leletek nagyrésze el­kallódott. 1 A lelőhely a szabályozás előtti élő Tisza ma­gaspartján, az észak-déli partvonulatból mintegy 2 méterre kiemelkedő 300 méter hosszú domb közepén helyezkedik el (1. kép 1). Az első alkalommal, 1988. április 25. és 29. között a homokbányászással közvetlenül veszélyez­tetett északi bányafal melletti sávot tártuk fel. A munka megkezdése előtt, mintegy 500 m 2-nyi felü­letről egy munkagép 35-40 cm vastag humuszréteget már leszedett. Ekkor a vatyai temető 40 sírja mellett különböző korú — kora és késő bronzkori, szarmata és Árpád-kori — telepobjektumokat bontottimk ki. Még ugyanebben az évben — 1988. június 27. és július 4. között — az előző felülethez északról csat­lakozva egy 11x15 méteres területet tártunk fel. A 165 m 2-nyi felületen újabb 32 középső bronzkori te­metkezés került elő. Ekkor a bánya déli oldalában látható nagyméretű beásásra is rábontottunk, ahol egy kelta ház részlete került elő (A. PÁL 1994). A bánya déli fala menti sávon, 1990. április 18. és 28. között 275 m 2-nyi felületet tártunk fel, ahol újabb 20 temetkezésre bukkantunk (2. kép). 2 Az ásatást megelőzően, a lelőhelyről — az eddigi is­mereteink szerint — az alábbi edények kerültek a helybéli gyűjtők birtokába. A Volentér Jánosnál található edények: 1. Világosbarna színű, hengeres nyakú, öblös vállú és el­szűkülő aljú urna, pereme hiányzik (2. kép 8). A válltövön lapos szalagfül csonkja látható. Ma.: 31 cm, fá.: 9,5 cm. 2. Szürkés­/ Az előkerült leletek közül Volentér János kanonok gyűjteményébe került néhány középső bronzkori, ép edény. Rózsa Gábor mérnök-muzeológus figyelt fel ezekre a leletekre és hívta fel figyelmünketa terület veszélyeztetettségére. Ezt követően került sor, három ásatási idényben, a bányát szegélyező part leletmentő ásatásam. Mint az ásatás során kiderült, Volentér János mellett Szántai József helybeli lakos is megmentett néhányat a területen előkerült leletek közül. 2 Az első két alkalommal a leletmentő ásatást a szerzők, az 1990. évi leletmentést A. Pál Gabriella és Lörinczy Gábor vezette. A három alkalommal történt leletmentésünket nagyban segítették a szegedi József Attila Tudományegyetem régészhallgatói: Anders Alexandra, Acs Csilla, Barna Judit, Bende Lívia, Bozsik Katalin, Cseh Julianna, Fischl Klára, Gáspár Judit, Kovács Tibor, Or­mándy János, Pávai Eva, Polgár Zoltán, Pölös Andrea, Pusztai Tamás, Scheffer Krisztina és Szalontai Csaba. Segítségüket itt is megköszönjük. A feltárt terület nagysága (800 m 2 ) és az előkerült temetkezések száma alapján (92) aföldmunkák során feltehetően 1000-1500 sírt semmisítettek meg. A csanyteleki temető egyes sírjait és leleteit eddig két rövid közleményben és egy katalógusban ismertettük (RégFüzSer. 1. No. 42.1991, 9; ArchÉrt 118(1991) 119; LÖRINCZY-TROGMAYER 1991; LÖRINCZY-TROGMA YER1992; TROG­MA YER-VŐRŐS1994, 19-20). 3 Itt mondunk köszönetet Volentér Jánosnak és Szántai Józsefnek, hogy gyűjteményeik e lelőhelyről származó edényeinek pub­likálásához hozzájárultak.

Next

/
Thumbnails
Contents