A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - JUHÁSZ Irén: Fülkesíros temetkezések Békés megyében

húzódott, ami arra utal, hogy deszkával zárták el a fülke száját. Állatok temetése

2 Az avar kori sírokban gyakoriak a különféle állatok csontmaradványai. Ezek egyrészt a gazdasági életbe, másrészt a hitvilágba engednek betekinteni. Amikor az állatoknak csak egy részét tették sírba, a halotti tor szokására utal. Ebben a temetőben egész állatokat is temettek, még a fulkesírokba is. Nincs különbség az eltemetett halottak neme szerint sem. Az egész temető területén 67 sírban volt állatcsont, a fülkesírok közül 25-ben. Az állatcsontok sírokban való helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a sír minden részén megtalálhatók az egész és torolt állatok, az ember felett és alatt egyaránt. Az egyes állatfajok gyakoriságát vizsgálva, ajuh áll az első helyen, 13 esetben. Ezt követi a szarvasmarha 1 l-ben, majd a ló 4-ben, a sertés 3-ban, kecske, tyúk, madár egy-egy sírban. Juhcsontot 7 férfi, 5 női, szarvasmarhát 8 férfi, 2 női sírban, egész állatot csak férfi sírban találtunk. Jelképes lótemetés Az 50 fulkesír közül 15-ben volt jelképes lótemetés, köztük volt egy női sír is. Minden esetben csak a lószerszámok kerültek elő. A bolygatatlan síroknál mindig a fülke szájában találtuk a zablát, kengyelt, hevedercsatot. Csak a bolygatottaknál volt más helyen, ahol feltételezhető, hogy minden esetben a koponya környékén helyezték el ezeket. Két nem fülkés sírban is volt jelképes lótemetés. Itt a lószerszámokat a váz lábcsontjára helyezték. A jelképes lótemetéssel foglalkozó kutatás gazdasági okokra vezeti vissza ezt a temetési szokást (KCrVRIG 1955,42; SELMECZMvlADARAS 1980,147). Korabeli bolygatások A temető összes sírja közül 116 volt bolygatott. Sajnos a fülkesírok nagy része is ilyen sorsra jutott. Többféle rablási módot lehetett megfigyelni. Az egyik, amikor szinte kútszerüen, a fülkében fekvő derékvonalára ástak le, és csak azt szedték ki, amit ott találtak. A másik, amikor a rablógödröt a sír ÉNyi vége felől kezdték kiásni, és amit elértek, kitépték. Ilyenkor legtöbbször csak a lábcsontok maradtak in situ, a többi csont a sírgödör ÉNy-i végében feküdt, teljes összevisszaságban. A harmadik, amikor felülről teljesen kiásták a sírgödröt és szinte összezúzták a vázat. A sírdúlások ideje nem határozható meg. Teljesen feldúlt állapotban találtuk a következő sírokat: 40, 140, 145, 152, 165, 174, 177, 181, 182, 183, 200, 222, 245, 321, 324, 377, 395, 420. Bolygatatlanok voltak az alábbiak: 46, 53, 54, 56, 184, 197, 225, 209, 300, 367, 405. A nagy bolygatás időszakában még élhettek az utóbbi sírokba eltemetettek. Ezek közül csak az 56. számú lóg ki a fülkések soraiból, míg a többieknek látszólag előre meghatározott helye volt. Ugyanis a 184. és 197. sír mellett mindkét oldalon feldúlt sír volt. Hasonló a helyzet a 225. sírnál is, a temető bal szárnyának északi sorában. Az ugyanebben a sorban fekvő 231. sírt a később rátemetett 223. sír gödrének ásásakor bolygathatták meg. Ugyanezen temetőszámy középső sorában, a 46, 209, 300. síroknál is hasonló a helyzet, ugyanis az ebben a sorban levő 14 sírból mindössze ez a három volt bolygatatlan. A temető jobb szárnyán levő fülkés sorban 11ből csak az 53, 54, 405. sír volt bolygatatlan. A temető nyugati csücskében levő három fülkésből egyedül a 367. sír volt sértetlen. Viseleti tárgyak Övveretek. Más avar temetőkhöz hasonlóan, a férfiak legjelentősebb viseletí tárgyai az övveretek. A fúlkesírba temetett 28 férfi közül 8 volt öweretes. Sajnos az erős bolygatás miatt némelyikben csak kis töredékek kerültek elő. A 40. sírban csak egy bronz, lemezes veret darabja maradt meg. A 140. sírban jellegzetes, kora avar típusú övverettöredékek voltak. Az öntött bronzcsat mellett egy ólombetétes, lemezes szíj vég, kerek és szögletes veretek, illetve a felerősítésükre szolgáló kampók kerültek elő. A 152. sírban mindössze két vékony bronzlemezből álló szíj vég és egy kis, félgömbfejű bronzszegecs maradt meg. A 154. sírban szögletes, sima és kőberakásos veretek töredékei kerültek elő. A 200. sírban préselt ezüstvereteket találtunk, melyek a Cikó 104. sír— 2 Az állatcsontok vizsgálatát Bartosiewicz László végezte, ezúton mondok köszönetet a meghatározások rendelkezésemre bocsátásáért.