A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - LŐRINCZY Gábor: Fülkesítok a szegvár-oromdűlői kora avar kori temetőből. Néhány megjegyzés a fülkesíros temetkezések változatairól, kronológiájáról és területi elhelyezkedéséről

MFMÉ — StudArch I (1995) 399^116 FÜLKESÍROKA SZEGVÁR-OROMDŰLŐI KORA A VAR KORI TEMETŐRÖL Néhány megjegyzés a fulkesíros temetkezések változatairól, kronológiájáról és területi elhelyezkedéséről LŐRINCZY Gábor A szegvár-oromdűlői kora avar kori temetőben, az 1992-ben feltárt újabb 1000 m

2 -nyi felületen előkerült 29 temetkezés közül 6 volt fülkesír. így az eddig ismert 6-7. századi 399 temetkezés közel egyharmada, 118 volt fulkesír. Itt 4 sírt mutatok be, melyekben a fülkéket egymástól eltérő módon alakították ki.

1 109. sír (1. kép 5): T.: ÉK-DNy, 62-242° Az akna sárga színű, homokos betöltése — ami már a sírbontás megkezdése előtt a fülke meglétére utalt — a szántott felszíntől 45 cm mélyen jelentkezett. A téglalap alakú, lekerekített sarkú akna hossza 195 cm, szélessége 85 cm, alja a nyesési szinttől 45 cm mélyen volt. A fülke szája felé lejtősen kialakított akna aljának délnyugati felében nyúzott állattemetkezésekre utaló maradványok, egy borjú és egy juh koponyája és lábcsontjai kerültek elő. A fülke száját minden bizonnyal az összegöngyölt állatbőrökkel zárták el, bár a többi temetkezésnél jelentkező fekete, zsíros tapintású elszíneződés itt nem volt megfigyelhető. A fülke szájának szélessége 80 cm, magassága 55-60 cm volt. A 210 cm hosszú és 100-110 cm széles fülke alját a nyesési vízszinteshez képest 30°-os szögben, már a szürke agyagba vájták. A fülke két oldala és a vége is íves kialakítási!, betöltése egyöntetűen laza szerkezetű volt. A feltárás idején a fülke megfigyelhető magassága 85-95 cm volt. Az agyagba vájt fülke alját 1-5 cm vastag homokréteg borította, s ezen 16-18 év körüli nő

2 hanyatt fektetett, összehúzott vállú, nyújtott helyzetű vázcsontjai kerültek elő. Bal lábszárának külső oldala mellett max. 0,5 évesnek meghatározható gyermek vázmaradványai feküdtek. A bontás során kirajzolódott a koporsó két oldalának vonala, illetve jól megfigyelhető volt a koporsón belüli és azon kívüli betöltés eltérése. A karcsontok és a combcsontok két oldalán, a hosszúcsontok jelentkezési szintje fölött 3-4 cm-el a koporsó szélessége 55-60 cm volt. Vájt koporsó egykori létét valószínűsíti az is, hogy a karok alatt vastagabb volt a sárga homokbetöltés, mint a csigolyák és a medence alatt. Mell.: 1. Sötétbarna színű, bikónikus orsógomb (1. kép 1) került elő a jobb kézcsontok és a medencelapát közül. 2. A bal kéz felé nyíló, álló téglalap alakú vascsat (1. kép 4) volt a keresztcsont végén. 3. Vastti (1. kép 3) töredékeit bontottuk ki a jobb lábujjcsontok közül. 4. Ürgejáratból került elő egy ólom csüngőcske(l) (1. kép 2) a mellcsont egyharmadával. 5. Juh keresztcsontja és farokcsigolyái voltak a koponya jobb oldalán és mögötte. 196. sír (2. kép 1): T.: ÉK-DNy, 56-236°. A 180 cm hosszú és 70-75 cm széles akna a szántott felszíntől 45 cm mélyen, homokkömyezetéhez képest is világos foltként jelentkezett. Az 50 cm mély akna aljának közepén és délnyugati felében két juhkoponya és a hozzájuk tartozó lábcsontok feküdtek Részben a juhcsontokon és a sír északkeleti felében egy öreg és egy fiatal maiim koponyája és lábcsontjai kerültek elő. Az akna délnyugati végében, a 30 cm magas fülke szájánál sötét elszíneződés nem volt megfigyelhető. A 270 cm hosszú és 80-90 cm széles fülke mélysége a szájnál 50 cm, a végénél 70 cm volt. A fülke feltáráskor mérhető belmagassága 35-37 cm volt. A fülkében vájt koporsó 65 cm széles és 175-180 cm hosszú elszíneződését tudtuk megfigyelni. A fülkében, 3-7 cmrel a sír eredeti alja fölött, hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzetü, 45-50 év körüli nő vázcsontjai feküdtek. A fülke betöltését és a / A szegvári Puskin Tsz homokbányájának területén előkerült temető leletmentését még hallgatóként, akkori tanárom, Trogmayer Ottó bizalmából, 1980 márciusában, hallgatótársaimmal együtt kezdtük meg. A következő évben is folytatott leletnientö ásatás során kerültek elő az elsőfldkesírok. Az akkor még mindenki számára eléggé ismeretlen és idegen sírforma feltárását és dokumentálását — a Nagy Katalin és Szőke Agnes által kidolgozott székkutasi gyakorlat alapján — Szőke Ágnestől tanultam meg, majd figyelembe véve a szegvári talajviszonyokat, az elmúlt 12 év alatt feltárt, több mint 100 sir kibontása során, munkatársaimmal kialakítottuk a saját munkamódszerünket. 2 Az emberiani leletek nem- és kormeghatározásáért Marcsik Antóniának mondok köszönetet.