A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

A TISZA-VIDÉKI FÜLKESÍROS TEMETKEZÉSEK ÉS KAPCSOLATAIK című konferencia előadásai - MARCSENKO, Ivan Ivanovics: A Kubány-vidék szarmata katakombái

kötni az olyan gazdag kurgánokat mint Hohlacs, Dacsi, Viszocsino és másokat, amelyeket az aknasírok jellemeznek. Egyidejűleg jelenik meg a Kubányvidéken a Zolotoje kladbiscse, amelyre hangsúlyozottan jellemző a halottak harcos volta (A. M. Zsdanovszkij adatai szerint a katakombák 66%-ában volt fegyver és lószerszám tartozékok) és a transzkaukáziai importok. Úgy tűnik, hogy az alánokkal együtt a szirák előkelők egy része is részt vett a 72. évi hadjáratban. Erre a bizonyos csoportra bízták az új szövetség déli határának figyelemmel tartását. A csapatok elhelyezésének köszönhetően ellenőrzésük alatt tarthatták az utakat, amelyek a Lába és Kubány felső folyásában lévő hágókhoz vezettek, az ezeken a folyókon vezető vízi utakat, az Ázsiai Bosporus perifériáját és a Sztavropoli platót, amely jó felvonulási területet jelentett a Közép-Kaukázus hágóin keresztül vezető támadások előkészítéséhez. A szirák-meót szövetség keretein belül ment végbe a meót gorogyiscséken gyökeret eresztő nomádok letelepedési folyamata. E folyamat egyik eleme a padmalyos és katakombás sírok megjelenése a meót temetőkben a Kr. e. 3. század végétől (Sztarokorszunszkaja 2. temető, Voronyezsszkij, Ladozsszkij stb.). A letelepedés folyamatában megjelenik annak a lehetősége vagy igénye, hogy családi temetkezéseket építsenek ki. A folyamatot részletesen elemezte A. M. Hazanov a késői szkíták krími anyagai alapján (HAZANOV 1975, 67). A K. F. Szmimov-féle T-alakú (1. típus) katakomba alkalmasabb erre a feladatra. Azt, hogy nem mindjárt ez a katakomba típus vált dominánssá, az bizonyítja, hogy két típusú katakomba van jelen Csegemben, Kurganyinszkban és Nyizsnyij Dzsulatban a temetők korai periódusában (Kr. e. 2-1. század), Sztarokorszunszkajában pedig egy 2. típusú katakombában a második temetkezést a bejárati aknában találták meg. A Zolotoje kladbiscse kurgánjainak felső időhatárának ma a Kr. u. 3. század elejét - közepét tartják. Eldöntetlen még az a kérdés, miért tűntek el az ilyen kurgánok a Kubány-vidékcn. Több kutató ezt a gótok keleti hadjáratával köti össze. Az sem világos, meddig jutottak el a Zolotoje kladbiscse katakombás rítusának hordozói. Az utóbbi időben a Budzsakban kerültek elő új anyagok, amelyeket össze lehet kötni a Kubány-vidékiekkel. Nem mondanak ennek ellent a lelőhelyek kronológiai keretei és a katakombás rítus sem. Lehetséges, hogy később ez a csoport beleolvadt a csemyahovi kultúra törzseibe, amit a Belenykoje melletti temetőben (Alsó-Dnyeper) talált katakombák is alátámasztanak. Ennek a temetőnek a katakombáiban megtaláljuk a Zolotoje kladbiscse kurgánjainak összes jellegzetes elemét a katakombák típusától egészen a bejárati aknákban történt lótemetkezésekig (ROSZOHACKIJ 1989,131-132). Ezzel összefüggésben részletes kidolgozásra vár a nyugati irányú, Dnyeszter-vidéki vándorlásokkal foglalkozó hipotézis.

9 Fordította KULCSÁR Valéria IRODALOM ABRAMOVA 1978 AEPAMOBA, M. IL: K Bonpocy 06 ajiancKOfí KyjibType CeBepHoro KaBKaaa. CA 1978:1, 72^82. ABRAMOVA 1982 AEPAMOBA, M. IL: KaTaKOMŐHbie n cxjienoBbie coopyaceHHfl tora BOCTOHHOH Eßponbi (cepe/iMHa I THC. AO H.3. nepBbie Beica H.3.) ApxeojioruHecKne Mccne/iOBaHHfl Ha lore BOCTOHHOÍÍ Eßponbi. MacTb IL Tpy4bi EHMa Bun. 54. (1982) ALEKSZEJEVA 1976 AJ1EKCEEBA, E. ÏL: 3THMMeCKHe CBH3H capMaTOB H paHHHX ajiaH c MecTHbiM HacenenneM CeBepo-3ana/moro KaßKa3a (III B. 40 H.3.TV B. H.3.) MepiceccK 1976. ANFIMOV I. 1986 AH0HMOB, M. H.: riorpeöajibHbiH KOMnjieKc II B. jyo H.3. y xyrapa 3J1MTHHH (KpacHOAapcKMH Kpafî). In: HoBoe B apxeojioruH CeBepnoro KaßKa3a. MocKßa 1986, 190-197. ANFIMOV 1947 AH0MMOB, H. B.: 3eMJimibie 9 Megköszönöm A. V. Kondrasovnak és G. N. Besztuzsevnek anyagaik rendelkezésemre bocsátását.