A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

BODNÁR Mária – KOREK József: A hódmezővásárhely-kishomoki rézkori temető és teleülés

A HÓDMEZŐVÁSÁRHEL Y-KISHOMOKI RÉZKORI TEMETŐ ÉS TELEPÜLÉS 1 BONDAR Mária-KOREK József A Hódmezővásárhelyhez tartozó Kishomok nevű részen, az akkori Lenin Tsz szérűskertjében, széna­szellőztető berendezés építésekor embercsontokat, edényeket és egy aranycsüngőt (1. kép 2) találtak a munkások. A leleteket a Tornyai János Múzeumba vitték. Ezt követően végzett itt leletmentést Gazda­pusztai Gyula 1968 tavaszán. A lelőhely Hódmezővásárhelytől Szeged felé, a várostól DNy-ra, 3 km-re van (1. kép 1, 3). Egykor több kisebb homokdombból állt, melyek az eróziós folyamatok következtében ma már egységes ho­mokszigetet alkotnak. Kishomok régóta ismert lelőhely (KOREK 1984a, 154-155). Legnyugatibb részén, Kovács Jenő egykori tanyáján, Móra Ferenc ásott 1928-ban, majd Bóna István és Nagy Margit tárt fel gepida sírokat. 2 Kishomokon került elő a hód­mezővásárhelyi múzeum egyik híres darabja, az arannyal futtatott, pajzsszöges umbó (NAGY 1984,40. kép). A terület K-i részén Párducz Mihály (PÁRDUCZ 1940) és Gazdapusztai Gyula szkíta temetőt tárt fel (GAZDAPUSZTAI 1967). A gepida sírok és a szkíta te­mető közötti dombon volt a Lenin Tsz szérűskertje, ahol a már említett szénaszellőztctő berendezések villanymotorjaihoz ástak rendszertelenül elhelyezett, átlagosan 4x4 m területű és 1,5 m mély alapokat, valamint 8-10 m hosszú, 1,5 m mély levegőfúvó csa­tornákat. E munkák során találták meg az első, a bod­rogkeresztúri latltúrába sorolható többes temetkezést edényekkel és a már említett hencidai típusú arany­csüngővel. A munkások elbeszélése szerint — ame­lyet az ásatást végző Gazdapusztai Gyula a szétdobált embercsontok alapján igazolva látott — a földmunkák­kal négy egyén sírját bolygatták meg. A leletmentés során 13 bodrogkeresztúri temet­kezés (köztük két többes temetkezés), badeni kultúrás telepnyomok, szkíta lakóházmaradvány és szarmata gödör került elő. A badeni település anyaga csak ásó­nyomokból ismert, objektumok ebből az időszakból nem kerültek elő. A szkíta telepmaradvány jelentőségét Gazdapusztai Gyula abban határozta meg, hogy a / Jelen tanulmányban Gazdapusztai Gyula 1968-ban végzett leletmentésének rézkori anyagát dolgoztuk fel. A kézirat 1989-ben készült el, Korek József időközben bekövetkezett halála miatt ez immáron posztumusz munka. Korek József a bodrogkeresztúri temető feldolgozását készítette el, magam a badeni telepet adom közre. A temetőt feldolgozó fejezetben csak minimális változtatásokat hajtottam végre, a nyomdahibák kijavítására szorítkoztam, nem tartottam magam arra jogosultnak, hogy a szerzőtárs gondolatait esetleg átfogalmazzam. A leletanyagot Korek Józseffel közösen leltároztuk a Tornyai János Múzeumban. A bodrogkeresztúri temető anyaga 87.1.1-71., Nagy Katalin helyszíni gyűjtésével kiegészítve 87.1.72-90. leltári számon található. A badeni leletek a 87.1.91-309. leltári számon találhatók. A feldolgozást nehezítette, hogy a Nemzeti Múzeumban és a hódmezővásárhelyi múzeumban is hiányos volt a leadott ásatási dokumentáció. Az ásatási összesítőről hiányzik a 3. árok rajza, amely a feltárt területtől K-re, a tanya irányában volt. Hiányzik a III. felületről a sírok és objektumok ábrázolása, a leletekről esetenként lekopott az azonosítást segítő sírszám, a zacskók helyenként ugyancsak nehezen voltak azonositliatók. Néhány esetben a zsugorított csontvázak jobb vagy bal oldali fekvését illetően ellentmondás volt az ásatási napló és a fényképek, illetve az ásatáson készült sírrajzok között is. Mindezek ellenére fontos a leletanyag közreadása, mert újabb adattal járul hozzá a rézkor adott időszakához: a bodrogkeresztúri kultúra egy újabb, kisebb temetője és egy, a késő badeni időszaklioz köthető telep­maradvány kerülhet így az elterjedési térképekre. 2 Móra Ferenc ásatási anyaga a hódmezővásárhelyi múzeumban van. Bóna István és Nagy Margit ásatásának anyaga uo., közöletlen. Részleteket közölt Csallány Dezső (CSALLANY 1961,131).

Next

/
Thumbnails
Contents