A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében

arca, ruhája, lába pontos megfelelője az előlap alakjáénak. Dicsfénye is jobban látható valamivel. Karjait azonban köny ékben behajlítja, s nyitott, előre fordított tenyereit válla fölé emeli (h.: 4,6 cm, sz.: 2,2 cm, v.: 0,5 cm, ltsz.: KJM55.1.31.). Az ereklyetartó két oldalán megformált alakok eddigi azonosításai eltérőek. Csallány Gábor szerint valószínűleg a megfeszített és a feltámadó Krisztust ábrázolták. Széli Márta egyértelműen Krisztussal azonosítja a két alakot. A leltárkönyv bejegyzése szerint is Krisztus alakja van a kereszt mindkét oldalán. Szőke Béla véleménye szerint a kereszten Krisztus- és papábrázolás látható (CSALLÁNY 1934, 241; SZÉLL 1941,238; SZŐKE 1962, 62). Nincs ugyan felirat egyik alak mellett sem, a hasonló feliratos típusok alapján azonban talán inkább elképzelhető, hogy az előoldalon itt is Krisztust, a hátoldalon pedig az orans tartású Máriát akarták bemutatni (vö. MEGAY 1961,107). A kereszt 1932. szeptember 5-én került elő a Szentestől északra eső Szentlászló nevű határrészben, Tárkány Szűcs Imre földjén, Csallány Gábor ásatásán, a 73. sírból. 1932-ben és 1933-ban Csallány Gábor itt összesen 112 sírt tárt föl. Az ásatás során két mellkereszt került elő. A 26. gyermeksírban lévő kereszt egyoldalas volt, tehát nem lehetett ereklyetartó. A 73. sírban ugyancsak kisgyermek feküdt, lábbal kelet felé. A sír mélysége 70 cm, a váz hossza 75 cm volt. A kétoldalas kereszt (3. kép 1 a-b) pontos előkerülési helye az ásatási napló szövege alapján nem egyértelmű; legvalószínűbb, hogy a temetéskor a nyakban volt. Ugyanebben a sírban került elő, és szintén a nyakban lehetett még I. Constantinus (313— 337), az első keresztény római császár amulettként viselt, kopott, egy helyen átfúrt érme és néhány gyöngyszem is.

24 Az ereklyetartó magyarországi párhuzamai között első helyen az alább ismertetett vésztői kereszt említhető (3. kép 2 a-b). Ennek földbe kerülése legvalószínűbben all. századra tehető. Nem ennyire közeli a hasonlósága ugyan két másik keresztnek, de pl. a nyírkárászi ereklyetartó előlapján ábrázolt Krisztus lábának megformázása és a závodi avar sírból előkerült egyoldalas kereszten lévő alakábrázolás kompozíciója egyaránt kétségtelen egyezéseket mutat a szentlászlói darab elő- és hátoldalával (BÁRÁNYOBERSCHALL 1953,215,63/akép; ALFÖLDI 1938,165,2. kép). Hazánk határain kívül több és jobb párhuzammal találkozunk. Bulgária területéről érdemes megemlíteni pl. a 9. század második felére keltezett preszlavi (TOTEV1972,43,45,48,7/g kép, 50)

25 keresztet és a Yakimovoban (MLCEV 1963,29,8/2. kép, 30,9/2. kép, 31; MLCEV 1966,344,8/2. kép, 345) előkerült, illetve méginkább az Odarciból (DONCEVA-PETKOVA 1981,26,111. tábla 5) való darabot, melyek korát egyaránt a 10. századra vagy all. század elejére határozták meg. Két további, ugyancsak bulgáriai ereklyetartó korát a 910. századra tették.

26 A szerbiai Dubravicán

27 talált hasonló ereklyetartó korát all. századra, a romániai Päcuiul lui Soare (NESTOR43IACONU 1959, 589, 1/6. kép, 590; DIACONU 1965, 320, 6/1., 6/4. a-b, 6/5. a-b kép, 321-322; DIACONU-VILCEANU 1972, 160-161, XXVIII. tábla l, 4/a-b, 7/a-b) és Dinogetia-Garván (BARNEA 1967, 357, 359-363, 191/3., 192/8., 193/1-2. kép) több hasonló keresztjét pedig leginkább a 11-12. századra határozták meg. A horvátországi Vincáról származó keresztet ugyanakkor a 11-13. századba sorolták (PAVICIC 1994, 58, No. 3). Az ereklyetartó mellkereszt keltezése terén sem a vele azonos sírban talált gyöngyök, sem pedig a római pénz nem adhat igazi támpontot. Földbe kerülése pontos idejének megállapításában — a hazai és külföldi párhuzamokon kívül — még a szentlászlói temető időrendi besorolása sem lehet igazán segítségünkre, hiszen a temető korát Széli Márta all. 24 Csallány Gábor ásatási dokumentációja, 1932.: KJM RégAd 164-84. A 73. sír leírása uo. 21. oldal. Az ereklyetartó régi ltsz.: 4488. Vö.: A Csongrádvármegyei múzeum érem és régiségtára (KJM), 1932, 69. Továbbá vö. CSALLÁNY 1934, 236, 241; SZÉLL 1941, 233-234, 238-239, 244-245, 252, 255; SZŐKE 1962, 61-62; FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY1962, 74-75; BÁLINT 1991,113, 257. A 26. sír egyoldalas keresztjének leltári száma: KJM 573.8. (Vö. pl. CSALLÁNY 1934, 241, LXLX. tábla 46; SZÉLL 1941, 239, III. tábla B/4; SZŐKE 1962, 61, X. tábla 21; LOVAG 1980, 365, 2. kép 1; BÁLINT 1991,113, 32/2. kép.) 25 SZABÓ 1980, 63, 6/a ábra, 86 —a 10. sz. második felére keltezve. 26 VALEVA 1981, 77,10-11. kép, 78 — további párhuzamokkal. 27 MARJANOVIC-VUJOVIC 1987, 37, No. 26 — továbbipádiuzamokkal.