A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZATMÁRI Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyében

A leletlistán ugyanis két kereszt szerepel: az egyik a téglagyári temető XXXI. sírjából való, a másik származási helye pedig Gyula, közelebbi helymeghatározás feltüntetése nélkül. Két adat azonban ezt a feljegyzést is bizonytalanná teszi. Az egyik adat Implom József visszaemlékezésében található,

9 amely szerint a téglagyári temetőben három kereszt is előkerült, de mindegyik lemezből készült (az egyiken Krisztus elnagyolt rajzolata látszott), vagyis egyik sem lehet azonos az itt tárgyalt kereszttel. A másik adat Genthon István 1944-ben megjelent munkájában tűnik fel: azzal a megjegyzéssel közölte ugyanis a keresztünk fényképét, hogy azt „nemrégiben találták Gyula városában. " A pontos lelőhely tehát ismeretlen, a város bármelyik része szóba jöhet, de a téglagyári temető és a kereszt előkerülése előbb említett időpontjának közelsége mégis azt sugallja, hogy a tárgy leginkább a honfoglalás kori temetőből való lehet.

10 A keresztet az egyes kutatók eddig vagy a 10. századra, vagy all. századra keltezték. A téglagyári temető anyagához sorolása esetén, hangsúlyosabbá válik talán földbe kerülésének a 10. századra való meghatározása.

11 Talán legközelebbi párhuzamának tekinthető a Sárrétudvari-Hízóföld nevű lelőhelyen feltárt honfoglalás kori temető 199. sírjából, egy 10 év körüli gyermek csontváza mellől előkerült kereszt, melynek kora az ásató M. Nepper Ibolya véleménye szerint nem lehet későbbi a 10. század harmadik negyedénél (M NEPPER 1987, 43-44; M. NEPPER 1990, 19-21, 8. kép; M NEPPER 1991,48,50,3. kép, 51-52; M. NEPPER 1993,95, 103-107, 15. kép). Közeli a gyulai kereszt rokonsága ezenkívül a 10-11. századi gyulavarsándi temetőből származó,

12 vagy a közelebbi keltezés nélküli kiskunfélegyházi (SZABÓ 1938, 34,124. kép — fordított nagyítással; BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953,211,61. kép, 213,216,248) és tatai (BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953,213,215,63/b kép, 247) kereszttel, de kompozícióját tekintve még az egrivel is párhuzamba állítható (BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953,215, 63/dkép,216,248). A gyulainak ugyancsak igen pontos, bár kissé kopott párhuzama lehetett az a kereszt, amelynek csupán hátoldalát találták meg a négyszállási I. számú temető 236. sírjában. Selmeczi László a temetőt a jászokhoz kötötte, s annak korát a 13. század közepétől számította. Véleménye szerint a temető népessége keleti keresztény volt, s ezt igazolja pl. a temetőben előkerült bizánci kereszt is, amelyet korábbi tartózkodási helyükről hoztak magukkal (SELMECZI 1992,201, 203,217,108. kép, 218; SELMECZI 1992a, 15,50,83,93-94,113, LX. tábla 55).

13 Ha valóban kizárható, hogy a temető feltárt 454 sírja között nem fordulhatnak elő a 13. századnál korábbi sírok, akkor a négyszállási bizánci kereszt keltezésénél — az analógiák alapján — csak arra gondolhatunk, hogy a tárgynak csupán földbe kerülési időpontját jelölheti a temető fent vázolt kora, készítése azonban bizonyosan jóval korábban történt. voltak segítségemre. Ezt ezúton is köszönöm. 9 Implom József visszaemlékezéseit 1971-ben Bakay Koméi jegyezte le, aki azokat önzetlenül rendelkezésemre bocsátotta. Segítségét ezúton is köszönöm. A gyulai múzeum régi keresztjeihez vö. alább a Vésztő, Mágori-halom II. ereklyetartójának ismertetését. w Nehezíti a kereszt előkerülése körülményeinek s múzeumi útjának nyomon követését ezetűávül az is, hogy a háború előtti leletek között szereplő más keresztekre vonatkozó adatok szintén folyamatosan keveredtek a nyilvántartás hiányosságai és a háború okozta pusztulás miatt. A téglagyári gödrökben előkerült temető sírjairól, leleteimi egyébként semmilyen dokumentáció nem maradt fenn. Implom József jóval későbbi utalásai és visszaemlékezései alapján a gyulai régészeti terepbejárások során a47.sz. topográfiai lelőhelyen sikerült hozzávetőlegesen a temető helyét azonosítani, de a bányagödrök helyén azóta a város szeméttelepe terjeszkedik (GENTHON 1944, 252; IMPLOM 1968, 6; IMPLOM 1973, 6). 11 GENTHON 1944, 252 — a 10. századra, BAKAY 1978, 136, 236; BAKAY 1989, 356 — a 11. századra keltezte, de nincs elfogadható bizonyítéka arra, hogy a kereszt lelőhelye Gyula-Szabadka lenne. IMPLOM 1968, 6; IMPLOM 1973, 6 — a téglagyári temető korát a 10. századra tette. Bakay Kornél a téglagyári anyagból több megmaradt leletet közölt, köztük a 31. sírét is, de az idézett leltári számok pontatlanok (BAKA Y 1978a, 174-180). 12 BÁRÁNY-OBERSCHALL 1953, 215, 63/ckép, 216, 246, 248 — mindenütt tévesen békéscsabai leletként említve. A lelőhely azonosítását lásdalább, a temető keltezéséhez pedig vö. ROSKA 1941, 51-52; POPESCU1956,103-107, 124-152; MEDGYESI 1992— köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratát olvashattam. 13 Az ásató a tárgyat a kereszt előoldalának gondolja, s véleménye szerint azon Krisztust s körülötte egy-egy apostolt ábrázoltak (SELMECZI 1992a, 50).