A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

SZALONTAI Csaba: Avar kori lelőhelyek és leletek Mindszentről

alakú nyílhegyek germán hatásra jelentek meg az avaroknál (KALMÁR 1945,291; KISS 1992,52). A másik fegyverlelet a Mórián-halomban talált köpűs, ún. szakállas nyílcsúcs, mely a 8. század végén, 9. század elején nyugati hatásra elsősorban a Kaganátus nyugati területein terjed el általánosan.

86 A nyílhegy előkerülési körülményei ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy a halom területén találták azt. A környéken más, avar népességre utaló nyomot nem találtunk. Az előkerülési körülményekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a középkori határjelöléseknél gyakran ástak bele halmokba tárgyakat, köztük nyílhegyet is. Az ilyen halmokat azután Nyilas, Köves, Csontos stb. halomnak hívták (HOPPAL 1992,536). A Helytörténeti Gyűjteményben őrzött harmadik nyílhegy előkerülési körülményei szintén ismeretiének. A három élű, nyéltüskés nyílhegy teljesen általános fonna az avar kor kései szakaszában. Sajnos csak szórványként kezelhetjük az egyetlen korongolt edényt, egy kiöntőcsöves sárga korsót. Tekintettel arra, hogy ezen edényről és edénytípusról meglehetősen részletes a szakirodalom (HORVÁTH 1937, BIALEKOVÁ 1967; GARAM 1969), itt nem kívánunk ezzel részletesebben foglalkozni. A Helffy utcában előkerült, kézzel formált fazekak azonosak a késő avar kori edényekkel. A 2. számú településen talált, kézzel formált, bepecsételt kerámia a 8. század végére, 9. század elejére keltezhető (SZŐKE 1980). Az avar korból csak a késői szakaszból vannak emlékek Mindszent területén. A szomszédos Szegvár és Szentes környékével szemben — amely a kora avar korban az egyik legfontosabb dél-alföldi települési góc volt — Mindszent határából eddig még nem került elő korai avar kori emlék. A 7-8. század fordulójától kezdve azonban az egész Kárpát-medencében nőtt a településsűrűség, így a Tisza és a Kurca torkolatvidéke is benépesült. A késő avar korból nemcsak a korábban feltárt temetőik, de a terepbejárás során megtalált telepeik is azt jelzik, hogy nagy számú népesség élhetett a környéken. A Bozó-tanyán feltárt mintegy száz sír korántsem tekinthető teljesnek, feltehetően még jónéhány feltáratlan sír van a földben. Ugyanez vonatkozik a belterületen megtalált sírokra Itt ugyanis nagyban valószínűsíthető, hogy a Vasútállomás mellett és a Helffy utcában feltárt sírok egy temetőt alkotnak, ez pedig nagy sírszámra enged következtetni. A bemutatott temetők és települések közül a Bozó-tanyai temetőt és a 7. számú telepet, illetve a Vasútállomás mellett feltárt temetőt és az 1. számú települést egy-egy közösség használhatta A bemutatott temetők használata a 7. század végén kezdődhetett, és a 8. század végéig tarthatott. A bőcsi-körhöz tartozó vadkanfejes, öntött bronz veret alapján a Bozó-tanyán talált sírok egy részét pedig már esetleg a 9. században áshatták meg. Hasonlóképpen a 2. számú telepen talált, pecsételt díszű kerámia is a legkésőbbi népesség jelenlétére utal (SZŐKE 1980). az avar sírban talált rombusz alakú nyílhegy az avar és honfoglaló magyar népesség együttélésének bizonyítéka (ROSKA1944, 99). A rombusz alakú nyílhegyek valóban a magyar honfoglalással jelennek meg nagyobb számban a Kárpát-medencében (CS. SEBESTYÉN 1932; BÁLINT 1975, 58), de az avarság is használta azokat, ha kisebb számban is. 86 Pl.: Gusen 72., 106., 185., sír (TOVORNIK 1985, 169, 182,), Perg 95., 98., 108. sír (TOVORNIK 1986, 422-425), Devinská Nová Ves/Dévényújfalu 21. sir (SZATMÁRI 1968, 114), Drasenhofen (GARAM 1987, 80), Sopronkőhida I. gödör (TÖRŐK 1973, 14), Mödling 325. sir (DAIM 1977, 14), Nin-drijac 167. sír (BELOSEVIC1974, Taf DC 13-14), Devin 1. sír (KRASKOVSKÁ 1963, 392), Győr 160. sír, Előszállás-Öreghegy 38. sír, Mokrin 63. A. sz. sír, Csengele-Feketehalom 83. sír (KALMÁR 1945, 291), Komamo-LodeniceJ Komárom-Hajógyár 79. sir (TRUGLY1987, 286), Pécs-Nagyárpád 38. sír (NAGYE. 1989,102).