A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók

pusok díszítőelemeinek keveredése is. A gúlacsüngős fülbevalók elterjedését vizsgálva feltűnő, hogy a Dimántúl belső területeiről eddig összesen három darab került elő (Inota, Iregszemcse, Rábapordány) és mindhárom Szentendre típusú (9. kép).

60 A Szegvár típus kivételével általában nem a leggazdagabb mellékletekkel ellátott sírokban találjuk meg a gúlacsüngős fülbevalókat. Mellékleteik a kora avar korban gyakran előforduló tárgytípusok, szemes- és borostyángyöngy, orsókorong és orsógomb, piperekanál, kürtös végű karperec. A nagylemezgömbcsüngős fülbevalókat a gúlacsüngős fülbevalók alsó tagjának maradványaként kezelhetjük. Ez már kialakult formában érkezik a Kárpát-medencébe. A Deszk típusból tipológiai alapon levezethető a Kiszombor típusú, nagylemezgömbcsüngős fülbevalóforma, mely a tiszadadai, kevermesi függőkön keresztül kimutathatóan kapcsolatban van a Szentes típus Páhipuszta altípusú ékszereivel. Ennél közvetlenebb hatás figyelhető meg a Szentendre típusú gúlacsüngős és a Tószeg altípusba sorolt nagylemezgömbcsüngős függők között.

61 A következő fejlődési fázisban a 7. század közepén megjelenik a nagylemezgömbcsüngős fülbevalók azon típusa, melynél a gömbcsüngő a fülkarikához közvetlenül kapcsolódik. Ezekre a függőkre azonban már nem jellemző a granulációs díszítés alkalmazása, ám e típus formailag rokonítható a közép avar időszak kislemezgömbcsüngős függőivel. E fejlődési sorba az ezüst- és bronzpéldányok beilleszthetőek, figyelembe véve azt a tényt, hogy ezek az aranytárgyak utánzataként jelennek meg, és az egyszerűbb, köznépi változatot képviselik. A fülbevalók viselete, úgy tűnik, nem kötődik etnikumhoz, inkább divatjelenség, mivel a fulbevalós síroknál sokrétű temetkezési szokás figyelhető meg. Egyes típusok, altípusok nem alkotnak területileg mindig zárt egységet, ugyanakkor gyakran egymástól nagy távolságra található darabok méretben, arányban és díszítésben megegyeznek, vagy igen közel állnak egymáshoz. Feltűnő, hogy a 7. század közepe, harmadik harmada időszakából nagyszámú granulált, arany, nagylemezgömbcsüngős fülbevalós női sírral találkozunk, és ezek a sírok nem a Duna-Tisza közén sűrűsödnek. Ennek oka az új hatalmi centrumnak a Duna-Tisza közti területről való eltolódásában kereshető. A nagylemezgömbcsüngős fülbevaló divatja nem tűnik el egycsapásra a közép avar változásokkal, hiszen számos esetben nagylemezgömbcsüngős fülbevalókhoz közel álló formákon, közép avar időszakra jellemző, granulációval ellátott darabokat találunk (pl. Alatytyán 233. sír, Váchartyán 1. sír), ugyanakkor kora avar tárgyakat tartalmazó síregyüttesben (SzegedFehértó-A 9. sír) feltűnik a jellegzetesen közép avar ékszertípus, a kislemezgömbcsüngős fülbevaló. A fülbevalók kisgömbjeinek és nagygömbjeinek méreteit vizsgálva egy-egy típuson, altípuson belül feltűnően egységes adatokat kapunk. Általában azt mondhatjuk, hogy a középátlagtól csak a Kárpátmedence peremterületein előkerült darabok térnek el. Az egyes típusok méretadatai támogatják a fent ismertetett fejlődési sort. Az összefüggések okát az azonos műhely(ek)ben való készítésben láthatjuk. A granulációs díszítés tekintetében általánosan levonható következtetés, hogy a kora és közép avar időszakban folyamatosan jelen lévő granuláció felhasználása három, egymástól jól elváló módon jelentkezik:

62 1/ A granulációnak föleg összekötő, illesztéseket elfedő funkciója van. Ebbe a csoportba sorolható a gúlacsüngős fülbevalókon megjelenő granuláció, valamint a Páhipuszta altípusú nagygömbös fülbevalók. 21 Előtérbe kerül a díszítő funkció, rombusz, háromszögminta, kőfoglalat vagy ennek imitációja stb. Ezzel együtt emelkedik a díszítés alkalmazásának számbeli előfordulása A háromszögminta, rombusz alakú díszítés alapján a fulbevalós sírok rokoníthatóak a hasonló díszítést felhasználó, granulált, hármas ívű kardfúggesztős sírok granulációs tárgyaival 60 Ennek okát a Szentendre típusnak a többi típusnál szélesebb körű és nagyobb idöintervallumú elterjedtségében láthatjuk. 61 Kis- és nagygömbméretek egyezése, a nagygömb kétfüggőlegesen összeillesztett darabból való készítése, valamint a 40. jegyzetben leírtak alapján. 62 Ez a változás Dél-Ororszország területén is nyomon követhető, itt két egymástól elváló időrendi csoport figyelhető meg a granuláció tekintetében: Arcybasevo, Kamunta, Ufa, ÜcTepe, Voznesenska valamintfebő időrendi határkéntMalaPerescepino, Zacepilovka, Kelegie (BÁLINT1990, 93).