A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 1. (Szeged, 1995)

ORMÁNDY János: Granulációs díszítés avar kori tárgyakon. Gúla- ás lemezgömbcsüngős arany fülbevalók

1. Alibunar (Yu) (GARAM 1993, 52, Taf. 2. 5) 2. Deszk-D 170. sír (CSALLÁNY 1943,162) 3. Deszk-Ambrus 3. sír (MFM ltsz.: A 55.132.1.; A 53.43. 105.)

9 4. Deszk-H 12. sír (MFM ltsz.: A 53.15.79.)

10 5. Erdély-Siebcnbürgen (Ro) (GARAM 1993,64, Taf. 29. 4-5) 6. Hajdúböszörmény (MESTERHÁZY 1973,16) 7. Homokrév/Mokrin (Yu) (DIMITRIJEVIC-KOVACEVIC-VINSKI 1962, 19) 8. Magyarmajdán/Majdan (Yu) (REIZNER 1895,381; DIMITRIJEVIC-KOVACEVIC-VINSKI 1962, 19) 9. Pusztaszentbenedek (id. MOGYORÓSSY 1870, 281)

11 10. Torontál megye (KÜRTI 1983, XIV. t) 11. Szegvár-Oromdűlő 866. sír

12 12. IsmereÜen lelőhely (GARAM 1993,68, Taf. 32. 5) 13. Ismeretlen lelőhely (GARAM 1993,68, Taf. 32.6) 14. Ismeretlen lelőhely (Kisújszállás?) (GARAM 1993, 68, Taf. 32. 7-8) A Szentendre típushoz hasonlóan kizárólag női sírokban és jellemzően párosával fordul elő. Nagyságuk az előző típusnál általában kisebb, kis és közepes méretűek fordulnak elő. A legtöbb darab a közepes méretűek közül került elő (5-6 cm között). A gúlát lezáró nagygömb két, vízszintesen összeillesztett préselt félgömbből áll. Jellegzetes kísérőleletei a paszta- és borostyángyöngyök, orsókarika, edénymelléklet. A Deszk típusú fülbevalók készítése feltételezi a Szentendre és a Szegvár típus ismeretét, hiszen formai jegyeikben e függők a fent említett típusokhoz állnak közel. Gyakran egymástól nem túl nagy távolságra, vagy azonos lelőhelyen találunk Deszk és Szentendre (Deszk, Alibunar, Erdély-Siebenbürgen), illetve Deszk és Szegvár típusú (Deszk, SzegvárOromdűlő) fülbevalókat. A Szegvár típusban és a Deszk típusban előfordul egy-egy darab, melyeket a fülbevaló nagygömbjének kiképzése, a fülkarikára történő felerősítés és méret valamint aránybeli hasonlóságok kötnek össze. Ezek a Deszk-T 24. sír (fülkarikájánák záródására szintén a Deszk típusban találunk példát Erdély-Siebenbürgen lelőhelyről), valamint a Torontál megye lelőhelymegnevezésű darab (1. kép 6), melyek közel azonos területről kerültek elő. A Deszk típus darabjai a Tiszántúl területén koncentrálódnak, legtöbbjük a Tisza-Maros szögének területéről került elő (9. kép). Szegvár típus (1. kép 7-10) A fülbevaló egész felületét elborítja a granuláció. A fedőlapon — a Deszk típushoz hasonlóan — granulaszemek ülnek. Gyakran a karikához illeszkedő hengeres fúggesztőtag a fedőlapon granulált, és a granuláció felfuthat a fülkarikára. Formailag ide sorolandók a fülbevaló testén háromszög alakú rekesszel elátott darabok is. 1. Adony (BÓNA 1980, 4; GARAM 1993, 51, Taf. 1. 5) 2. Dávod (GARAM 1993, 60, Taf. 3. 7) 3. Deszk-T 24. sír ( KÜRTI 1983, XIV. t) 4. Fadd (BÓNA 1980, 40-41; GARAM 1993,64, Taf. 31. 8) 5. Körösladány-Dózsa Tsz (JUHÁSZ 1973, 111)

13 6. Ram (Yu) (VINSKI 1955,1.1. 2) 7. Rácalmás (GARAM 1993, 103, Taf. 71. 7) 8. Szegvár-Oromdűlő 1. sír (LORINCZY 1991,128) 9. Szegvár-Sápoldal (BÓNA 1979, 5)

14 10. Ismeretlen lelőhely (GARAM 1993,67; Taf. 2. 6) 11. Ismeretlen lelőhely (HAMPEL 1894, Taf. LVIII/7; GARAM 1993, 67, Taf. 2. 7) 12. Ismeretlen lelőhely (GARAM 1993,68, Taf 32. 3^1) 13. Ismeretlen lelőhely (GARAM 1993,68, Taf. 32. 4)

15 14. IsmereÜen lelőhely (GARAM 1993,69, Taf. 71.6) 9 A síregyüttes tárgyait Kürti Béla fogja közölni az Avar Corpusban. Az általa nyújtott információkért ezúton mondok köszönetet. A csat készítését a 7. század első felére határozfiatjuk meg (CSALLÁNY 1954,117). A síregyüttes tűtartója — párfmzamai alapján — a késő avar korra keltezhető, ezért a síregyütteshez való tartozása kérdéses. Hasonló darab ismeretes például Tápé-Kerekgyöp 308. sírjából, indadíszes öntött szíjvéggel (KÜRTI 1983, 29. ábra 1). w A síregyüttes tárgyait Kürti Béla fogja közölni az Avar Corpusban. Az általa nyújtott információkért ezúton mondok köszönetet. 11 Összetartozása a leírt fegyveres, lószerszámos férfisírral nem bizonyítható. Valószínűleg több sírt bolygatak meg. Ha azonban valóban összetartozott, ez esetben a Deszk típusban is előfordul lovastemetkezés. 12 Lőrinczy Gábor szíves szóbeli közlése. 13 A helybeliek elmondása szerint, két melléklet nélküli sír már korábban előkerült a területről, tehát valószínűleg nem magányos temetkezéssel számolfiatunk (MRT 6,119). 14 Lőrinczy Gábor hitelesítő ásatása óta tudjuk, hogy egy kiscsaládi temető egyik sírja volt a fegyveres sír (RégFüz 1987, 68; NÈMETHI-KLIMA 1992, 222). 15 Utóbbi kettő valószínűleg összetartozó darab.