A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

FORGÓ Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón

A rendezvény keretében 1967. december 21-én délután 16 órakor leplezték le Kamotsay István Munkácsy-díjas szobrászművész, bronz József Attila emléktábláját és az Espersit-ház falára helyezték el.

3

6 Szalma István az emlékbizottság titkára avatóbeszédében röviden méltatta a háromhetes - irodalmi hetet - amelyen „a legváltozatosabb módon emlékeztünk József Attilára, aki 30 évvel ezelőtt egy depressziós pillanatában önkéntesen vetett véget életének és ajánlotta fel sokat szenvedett testét költői géniusza hordozóját - az örök mozgásban lévő és mindenkire számító örök anyagnak." Nem feledkezett meg a város szerepéről sem: „Mi ma ennek a József Attilának állítunk emléket, aki reménykedően a Parnasszusra indulva búcsúzik 1923-ban a várostól, ahol nagyon szerették őt, és ahol a jó öreg komái bármikor meleg szívvel, jó barátsággal fogadták vissza."

3

7 Az emléktábla Apró Antal elmarasztaló megjegyzéseinek hatására bekerült a kiállításba.

3

8 [5. kép] 5. kép Espersit-ház (Kazinczy utca 6.) Makó szellemi légkörét a 20. század első 2-3 évtizedében a helyi értelmiség néhány vezéralakja határozta meg. Közülük kiemelkedik Espersit János (1879-1931), aki a politikai küzdőtéren a 48-as hagyomány és a polgári demokratikus törekvések jól ismert képviselője, de ennél fontosabb, hogy a kulturális élet egyik központi alakja és szervezője volt. Házában vendégszerető otthonra lelt József Attila, Juhász Gyula vagy éppen Rudnay Gyula, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Eletét Péter László dolgozta fel.

3

9 36 JAM TD 2010.5.2. 37 SZALMA István: József Attila emléktábla leleplezése. In. A Makói Múzeumi Baráti Kör értesítője 1968/1-2. 14. p. 38 Tóth Ferenc közlése 2011. 39 PÉTER László: Espersit János (1879-1931). Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életé90