A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

FORGÓ Géza: József Attila szobrok és emléktáblák Makón

szövetség szegedi csoportja rendezte egy időben Makón és Kiszomboron, ahol szintén emléktáblát avattak.

9 1952. december 7-én Makón, délelőtt rendezték meg a leleplezési ünnepséget. Nagy Sándor Sztálin-díjas író avatóbeszéde a kor szellemének megfelelően hangzott: „József Attila innen indult el, költői tehetsége itt bontogatta szárnyait. A budapesti város pereme mellett itt, Makón élte meg már fiatalon, hogy össze kell törni az urak világát, és hogy ezt a harcot csak az a kommunista párt vívhatja meg, mely akkor még Makón is csak föld alatt harcolt. Makó népe szeresse továbbra is úgy nagy költőjét, mint ahogyan indulása idején. Különösen az ifjúság merítsen erőt hősi életéből és tanuljon bátorságot tőle az igazság és a nép szolgálatára." A beszéd után Magyar Miklós és Árvái Irén ipari tanulók helyezték el iskolájuk koszorúját. Délután a múzeumban Péter László rendezte emlékkiállítás nyílt meg, amelyet Pogány Ö. Gábor a múzeumi központ elnökhelyettese ajánlott a látogatók figyelmébe. Este a kultúrház adott otthont rendezvénynek, ahol Baróti Dezső professzor előadását hallgathatták meg.

1

0 [2. kép] m m* r • L 2. kép Kesztner Zoltán emléktábla (Villanytelep, Liget u. 3.) A makói villanytelepen, az egykori Kesztner házon elhelyezett emléktábla avatásának pontos időpontja sokáig a feledés homályába veszett. A József Attila makói évei című kötetben először a költő halálának 15. évfordulója szerepel

1

1, majd 1962. december 4-e, sőt még egy idézet is Diósszilágyi Sámuel avatóbeszédéből: „Ennek a 9 Nagy Sándor Sztálin-díjas szegedi író avatta fel József Attila makói domborművét. = Viharsarok 1952. dec. 10. 2. p. 10 Nagy Sándor Sztálin-díjas szegedi író avatta fel József Attila makói domborművét. = Viharsarok 1952. dec. 10. 2. p. 11 TÓTH Ferenc: József Attila makói évei. Makó, 2005. 144. p. 85