A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)
BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)
közlemények nagyobb része idegen nyelvű folyóiratokban, német, francia, angol, olasz, spanyol és japán nyelven jelent meg. A magyar nyelvű közlemények jelentékenyebb része referátumok révén szintén belekerült a világirodalomba. (...) Egyetemünk tanári kara és tudományos személyzete Németországban 18, Ausztriában 6, Svájcban 4, Olaszországban 6, Franciaországban 5, Spanyolországban 2, Hollandiában 4, Belgiumban 2, Angliában 4, Svédországban 7, Norvégiában 1, Dániában 1, Lengyelországban 6, Litvániában 1, Finnországban 2, Lettországban 1, Oroszországban 5, Japánban 2, az Eszakamerikai Egyesült Államokban 7, Kanadában 2, Délamerikában, Ausztráliában, Egyiptomban és Sziámban l-l egyetemmel, illetőleg tudományos intézettel állott és áll közvetlen tudományos összeköttetésben. Tanári karunk tagjai meghívásra több előadást tartottak német, francia, olasz, amerikai, japán, kínai és indiai egyetemeken. (...) Francia nyelvű értekezéseket csak egyetemünk ad ki hazánkban Etudes Franqaises címmel. Az Acta Scientiarum és a kórbonctani, valamint más intézetek által rendszeresített szeparátumcsere révén szintén számos egyetemmel tartunk fenn összeköttetést. 35 német, osztrák, francia, angol, amerikai és finn folyóiratnak vannak rendes munkatársai egyetemünkön és még sokkal több külföldi lap számára dolgoznak egyetemünk tanárai és tanársegédei, mint alkalmi referensek. Az utolsó 7 év alatt 52 külföldön tartott nemzetközi kongresszuson szerepeltek egyetemünk tanárai, részben önálló munkák bemutatásával, részint felkérésre összeállított elaborátumok előadásával. Némelyik kongresszuson egy időben több tagja is szerepelt egyetemünknek. 59 külföldi - osztrák, német, francia, holland, angol, amerikai, lengyel és finn - tudományos társulatnak vannak egyetemünkön rendes, vagy levelező tagjai. Igen sokan közülünk hosszú éveket töltöttek külföldön. (...) Belekapcsolódtunk a Népszövetség társadalomtudományi és egészségügyi mozgalmaiba. A nemzetközi jog tanárát egyetemünkről meghívta nemrégiben a Népszövetség szervezeteinek közelebbi tanulmányozására. (...) Most, hogy az állam és a város közös áldozatkészségével az új egyetemi klinikák és intézetek, néhány kivételével, felépültek és a modern követelményeknek megfelelő berendezésük részben már megtörtént, illetve a közeljövőben várható, a külföldi szakemberek látogatását is örömmel fogadhatjuk és a velük való tudományos összeköttetéseinket kimélyíthetjük. Hogy ez a remény alapos, mutatja az, hogy már az első félév alatt, mely azóta eltelt, hogy új klinikáink felépültek és bennük a munka megkezdődött, ismételten volt alkalmunk külföldi szakemberek látogatását fogadni. Kiéli szülésztanár, berlini sebésztanár, francia és olasz tüdő-szakorvosok tiszteltek meg bennünket, kik részben előadásokat tartani jöttek, részben az itt végzett műtéteket akarták megtekinteni és például az itt járt francia és olasz orvosok hoszszabb cikkekben emlékeztek meg az itten látott mellkasi műtétekről." 3 5 IX. A ROCKEFELLER-ALAPÍTVÁNY ELNÖKÉNEK VÉLEMÉNYE SZEGED ÁLDOZATKÉSZSÉGÉRŐL Jeney Endre írja: (...) akármilyen vonatkozásban is szerepel egyetemünk idehaza, vagy a külföldön, a helyzetből adódó természetes dolognak kell tekintenünk, hogy ezáltal Szeged város híre-neve nagyobbodik és így mindinkább belekerül a nemzetközi tudományos világ érdeklődése körébe. Ha igaz az, hogy a Rockefeller Alapítvány itten 35 JENEY E.: i.m. 1931. 26. 62
