A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 14. (Szeged, 2012)

BOGOLY József: Ágoston Tudományos kiválóság, történetiség, szegedi egyetem (1921-1930)

az egyetemről beszélni, mintha „az egyetem" valami külön tagját jelölné annak az osztálynak, amelynek ezek a többi egységek a tagjai. Az illető tévesen ugyanabba a kategóriába helyezte az egyetemet, mint amelyhez a többi intézmény tartozik." 4 A szellemi architektúra az egyetemi oktatási-kutatási modell tárgyiasult világából és a tudományos értelmezői közösségek tudománytörténeti összefüggésekkel átszőtt gondolkodásmódjából, motívum- és tudásrendszeréből épül fel. A közvetlenül látható tárgyi elemek és a helyet szellemi síkon jellemző intellektuális architektúrák strukturális kapcsolata alkotja a kampuszt, az egyetemi oktatás és a csoportközi viszonyok térbeliségének kultúrközösségét. Explicit síkon a kampuszt az oktatási városrész területén lévő épületek és tanszékek halmazaként érzékeljük. Kultúratudományi, hatástörténeti szempontból a kampusz szelleme az egymással kapcsolatba lépő kreatív dinamizmusokban, a tanár nemzedékek és diákjaik értékláncolatában, a szakmai szocializáció életfázisában, a szellemi teljesítmények érintkezési világának folytonosságában érvényesül. A városrésznek, a kampusznak van egy belső szemiózisa és egy ezen túlfutó kódrendszerrel (code de l'urbanisme) kifelé érvényesülő imázst épít maga köré.

5 A preferált kapcsolatok skálafüggetlen eloszlása a kampuszokon az interperszonalitást is jellemzi, a gyenge kölcsönhatások stabilizáló elve szerint. Akampusz kohéziót erősítő mikrovilága a városhoz, egyetemhez kötődő lokális identitást és normarendszert képvisel, univerzális szakmai-tudományos eszközrendszerrel és oktatási szisztémával. Az egyetem a szaktudomány önértékét nemzedékről-nemzedékre dinamikusan transzferáló, újramintázó nyitott intézményként működik. Kutatási-fejlesztési, oktatási kompetenciái alapján az egyetem kölcsönhatásokra épülő aktivitást fejt ki a külvilág felé. Az egyetemi oktatási forma befektetést jelent a jövőbe. A tér és idő léptékű versenyképes kulturális tervezés az 1920-as és 1930-as években Magyarországon milyen kultúra felfogásra épült? Az egykorú kultúrafelfogások közül a Kornis Gyula által kidolgozott kultúra meghatározást idézzük: „A kultúra szó három fogalmi jelentést takar. Először jelenti az értékek, eszmények rendszerét (a kultúra statikus fogalma). Másodszor ezen értékek megvalósítására irányuló tevékenységet: tudományos gondolkodást, művészi alkotó munkát, erkölcsi cselekvést, vallásos kultuszt jogalkotást, stb. (a kultúra dinamikus fogalma, melynek szubjektív jellege van: művelődés). Harmadszor jelenti a tevékenység történeti eredményét: egyegy kor tudományát, művészi alkotásait, erkölcsét jogát, vallását, technikáját, államrendjét, stb., (a kultúra objektív, történeti fogalma: műveltség)."

6 A kultúra ismeretek, attitűdök és magatartásminták összességének tekinthető. Tartalmazza az absztrakt és a tárgyi produktumok halmazát és sokoldalúsága a benne foglalt nézőpontok változatossága, sokasága alapján értelmezhető. Varga Sándor, a szegedi egyetem egykori magántanára (1929) írta a Bartók György által szerkesztett, Szegeden 1936-tól megjelent Szellem és Elet című folyóirat nyitószámában:,^ kultúra a maga lényegében értékek megvalósítása, ennélfogva feltételezi úgy az értéket, mint az azt megvalósító alanyt. Ezzel a kultúra kérdéseivel foglalkozó tudományoknak számolniuk kell. - De még tovább kell mennünk. Az értékelő alany fogalma a sza4 RYLE, Gilbert: A szellem fogalma. Ford. ALTRICHTER Ferenc. Gondolat Kiadó, Budapest, 1974. 19-20. 5 Vő.: BARTHES, Roland: Szemiológia és városkutatás. Ford. SCHNELLER Dóra. 2000. 4. 25-29. 6 KORNIS Gyula: Neveléstörténet és szellemtörténet. (Értekezések a filozófia és társadalmi tudományok köréből. Szerk. FINÁCZY Ernő. IV. 4.) Budapest, MTA, 1932. 13. 50