A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
1956 tavaszán Szabados László, Petőfi telep lelkipásztora az óbudai gyülekezetbe került, és utóda Achs Károly a Budapest Pozsonyi úti Egyházközség segédlelkésze lett. 13 0 Az 1956. októberi forradalmi események erőteljesen megingatták a református egyház országos vezetését. Már a nyár folyamán megindult az egyházon belül egy megújulási mozgalom, melyre nagy hatással volt az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának gallyatetői ülése. Október 19-én az Egyetemes Konvent Elnöki Tanácsa határozatot hozott azon személyek rehabilitációjáról, akik „méltánytalan hátratételt szenvedtek", és akár hivatalból, akár az érdekelt kérelmére meg kell indítani a felülvizsgálati eljárást. 13 1 A forradalmi események hatására azok az egyházi vezetők, akik az államhatalom nyomására kerültek vezető pozíciókba (például Péter János püspök), nov. 1-én lemondtak. November 13-án a visszahelyezett Ravasz László aláírásával az Országos Református Intéző Bizottság körlevelet bocsátott ki, mely az egyházi közigazgatás egész területén szükségesnek tartja a tisztújítást. A körirat csak november végén jutott el Szegedre, és a Kálvin téri gyülekezetben presbiteri gyűlést hívtak össze dec. 2-ra. Ezen olyan határozat született, hogy Bakó László „méltánytalan hátratételt szenvedett", és kérik lelkipásztori és esperesi minőségben is a rehabilitálását. Kádár Lászlóval kapcsolatban pedig olyan döntés született, hogy nem ő kérte Szegedre helyezését, és csak rábeszélésre volt hajlandó elfogadni azt. Lelkészi állásra jelölése az egyházközség osztatlan helyeslésével találkozott, és a belé helyezett bizalmat teljes mértékben kiérdemelte. Ezért kifejezték óhajukat, hogy Bakó László visszatértével Kádár Lászlót sem anyagi sem erkölcsi hátratétel ne érje. A rehabilitáció lebonyolítására dr. Miklós István főgondnok vezetésével egy 1 39 öttagú bizottságot választott a presbitérium. A felsőbb egyházi hatóságok azonban nem léptek az ügyben, pedig nagy szükség lett volna egy vallásoktatást ellátó lelkészre, hiszen csak a Kálvin téri egyházközség területén 350-re emelkedett a vallásoktatásra jelentkezők száma, Szeged belterületén pedig összesen 750-en jelentkeztek hittanra. Az ország politikai helyzetében olyan visszarendeződés zajlott le, mely Bakó László ügyének rendezését is lehetetlenné tette. A Megújulási Mozgalom működését felszámolták, Péter János püspököt visszahelyezték állásába, de 1956. dec. 20-án véglegesen lemondott. Állását csak 1958. márciusában töltötték be dr. Bartha Tiborral, aki hajlandó volt a hatalommal való együttműködésre. 13 3 Közben 1957. ápr. 11-én megalakult az Országos Béketanács Református Bizottsága, és a lelkészeket egyre jobban bevonták a népfrontpolitika szellemében 130 Presb. 1956. márc. 11, szept. 23. 131 Presb. 1956. dec. 2. 132 Presb. 1956. dec. 2. 133 Lexikon 430-431. old. 432
