A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
MIKLÓS Péter: A Kecskeméti Lapok a koalíciós években (1944-1949)
már 1946 augusztusában rendelkezett a miniszterelnöki hivataltól nyert lapengedéllyel. 3 3 A kommunista párt kecskeméti újságja, a Kecskeméti Hírek 1947. január 5. és 1948. április 25. között hetente háromszor jelent meg, főszerkesztője Vadász Ferenc volt. A Kecskeméti Lapok 1947 februárjától a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt helyi politikai napilapja lett. Felelős szerkesztője és kiadója Homoki József, főszerkesztője pedig Révész László 3 4 volt. 1947. augusztus 31-én ismét választásokat tartottak Magyarországon. Ekkor — a hírhedt „kékcédulás választásokon" — a választásra jogosultaknak lehetőségük volt ideiglenes választói névjegyzék-kivonattal — „kék cédulával" — nem a lakóhelyükön szavazni. Ez szervezett csalásra adott lehetőséget, amivel a kommunista párt élt is és így több százezer hamis szavazatot szerzett, amelynek következtében nyert a választásokon. Kecskeméten azonban a csalások ellenére is megingathatatlannak tűntek a Független Kisgazdapárt pozíciói. A kommunista támadások és szalámipolitika által meggyöngített szervezet országos támogatottságát (tizenöt százalék) messze meghaladva a szavazatok csaknem negyven százalékát szerezte meg a városban. A kecskeméti választásokon a második helyet a Barankovics István vezette ellenzéki Demokrata Néppárt szerezte meg. Jól szerepelt még két kisgazda utódpárt a Balogh István államtitkár nevével fémjelzett Független Magyar Demokrata Párt (majdnem négy százalékkal) és a Pfeiffer Zoltán által szervezett Magyar Függetlenségi Párt (közel három százalékkal). Ez utóbbi mandátumait azonban — kommunista hatásra, koholt vádak alapján — megsemmisítette a választások rendjét felügyelő Országos Nemzeti Bizottság. A városban a három baloldali párt (MKP, SZDP, NPP) a szavazatoknak alig több mint húsz százalékát nyerte el: 78,5 százalékot szereztek a polgári pártok, 21,5 százalékot a marxista pártok. Ezzel a kecskeméti polgárság ismét bebizonyította, hogy a polgári értékeket tartja követendőnek, nem pedig a marxista ideológiát. A kisgazdapárt lapjaként megjelenő Kecskeméti Lapok így kommentálta a választási eredményeket. „Kecskemét közel ötvenezer választópolgára tegnap az urnák előtt ismét bebizonyította, hogy Kecskemét a Független Kisgazdapárt magyarországi fellegvára. Az országos átlagot felülmúló határozottsággal állt ki kecskeméti népünk a Független Kisgazdapárt és a megszerzett 18 101 szavazatával nemcsak a biztos győzelmet aratta a választásban részt vett 10 párt közül, hanem majdnem kétszeresen is feqc lülmúlta a koalícióban résztvevő többi pártok szavazatinak számát." 33 Vö. MIKLÓS Péter: Balogh István és a sajtóügyek (1944-1945). Belvedere Meridionale, 21 (2009). 3-4. sz. 53-60. 34 Révész László (1889-1965) ügyvéd, politikus. Kecskeméten érettségizett, a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. Járásbíróként dolgozott. 1920-ban ügyvédi irodát nyitott. 1939-ben a Független Kisgazdapárt kecskeméti jelöltjeként szerzett mandátumot. 1944 és 1946 között a kecskeméti jogakadémia dékánja volt. 1944 decemberétől 1948 nyaráig kisgazda parlamenti képviselő. Rákosi Mátyás azt ajánlotta neki: ha lemond mandátumáról, békében gazdálkodhat szikrai tanyáján. így is lett. 1956 novemberében szervezni kezdte a kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei újjáalakítását, tagja volt a városi nemzeti bizottságnak. A forradalom leverése után ismét szőlőbirtokára vonult vissza. 1947. február 2. és 1949. november 1. között, majd 1956 novemberében a Kecskeméti Lapok főszerkesztője. 35 KL, 1947. szeptember 2. 404
