A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad

forráselemzés során a történelmi térben érvényes városi területre reflektálva bontakozik ki a régi utcákat, útvonalakat, sétányokat, városfalakat, városi övezeteket szegélyező épületeket, a jellegzetes iránypontokat bemutató szövegmozaikokból az „újraolvasható" város . Emlékrom-területek? A településszerkezetet kondicionáló társadalmi és történeti viszonyok organikus világában olvasni tudó értelmező számára a diszfunkciós városmozaikok megmutatkoznak. Sokszor nehéz eldönteni, az emlékromok létszintjén a romban a jelenbéli hiányt vagy inkább a múlt értéktelítettségét érzékeljük? A romantika poétikájában a rom az örök ideák eszmeisége felé átmutató jelértéket képviseli a magát emberléptéqc kűként mutató városi táj szerves terében. A terület és kontextus vizsgálatánál az emlékezettörténeti rekonstrukciók esetében az arányosított viszonyítási pontokat és az értelmezési tartományt és az imágót felépítő tematikai sémát fontos megjelölni. A városimágó történetielemzési keretébe tartoznak a koreszmék, az értékrendek, az életmódelemek, a gazdasági-társadalmi karaktervonások, az épített és természeti környezet meghatározó jegyei. A többarcúságok és uralmi változások nyomon követése során, a tradíció mentális tagozódásának történelmi útját az integráló metaforák és a differenciáló szimbólumok jelvilága szegélyezi. Vallási, származási és kulturális kötelékek lazulnak, majd erősödnek, a kultúra rétegeinek egymásra épülését az interkulturalitás, az identitás, a gender, az idő- és téremlékezet és a Trianon utáni változás olvasatai befolyásolják. Az emlékezet szétesésével és utólagos sűrűsödéOfi sével számolhatunk. A kultúra textúráját sértő térfelosztások megszakításokat idéznek elő, a régebbi közösségek elvesztése, elfelejtése traumát okoz. Platón Phaidrosz című műve (275a-278a) az írást a felejtés ellenszereként, az emlékeztetés szellemi eszközeként tünteti fel. Wittgenstein Filozófiai vizsgálódások című munkájában olvasható, a nyelv szerepe az eltérő időpontokban keletkezett kulOn turális térelemek halmazában felértékelődik. A többnyelvűségen alapuló múlt emlékeivel találkozunk. Temesvár és Arad dialogicitást hordozó kultúraközi térdimenziója többnemzetiségű, többnyelvű. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Magyarországon a 19. század végén a tradíciók, a nemzeti megújulási trendek és modernizációs törekvések közepette már a történelmi változások globalizációt előkészítő városmorfológiai karakterelemei is körvonalazódnak.

3

9 35 VÖ.: NEUBER, Wolfgang: Die vergessene Stadt. Zum Verschwinden des Urbanen in der ars memorativa der Frühen Neuzeit. In: BERNS, Jörg Jochen - NEUBER, Wolfgang (szerk.): Seelenmaschinen. Gattungstraditionen, Funktionen und Leistungsgrenzen der Mnemotechniken vom späten Mittelalter bis zum Beginn der Moderne. Wien-Köln-Weimar, 2000. 91-105. 36 BERKES Tamás (szerk.): Keresztirányok. Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet. Bp., 2000. 37 WITTGENSTEIN, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások. Ford.: NEUMER Katalin. Bp., 1992. 25. 38 Az interkulturalitásra vonatkozóan vö.: ANGELLI, Arduino: Trieste tra Austria e Italia. Veltro, 1977. 5-6. 526-531.; KISS Gy. Csaba (szerk.): Fiume és a magyar kultúra. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 2004. 39 Vö.: MÉRAY-HORVÁTH: L m. 1890. 15. ; vö.: BREISACH, Ernst: i. m. 2004. 275-298.; SZEGEDY-MASZÁK Mihály: National and Comparativ Literature in the Age of Globalization. In: Yearbook of Comparative and General Literature, 52. 2005-2006. 79-88., GYÁNI Gábor: Uses and misuses of public space in Budapest: 1873-1914. In: BENDER, T. - SCHORSKE, C. E. (szerk.): Budapest and New York. Studies in Metropolitan Transformation: 1870-1930. New York, 1994. 85-108. 71