A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

ORBÁN Imre: „Gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék".A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei

pedtek le — így jött létre a református, római katolikus, görög katolikus és zsidó fertály—, és létrehozták saját szervezeteiket, intézményrendszerüket: templomokat építettek, temetőket nyitottak, egyesületeket alapítottak, iskolákat létesítettek. A 18. század elejétől cigányok is letelepedtek Makón, a város keleti részén kialakuló ún. Cigánybécsben, utcákba nem rendezett putrikban éltek. Fő vonalaiban ilyen társadalmi viszonyok között szerveződött Makón az evangélikus leányegyház. A LUTHERI TANÍTÁS MEGJELENÉSE Hogy Makón a lutheri tanok pontosan mikor vertek gyökeret, ma már nem tudjuk meghatározni. Erre vonatkozó dokumentumaink nincsenek. Az országos folyamatok alapján annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az új hit vidékünkön a magyar mezővárosokhoz és falvakhoz hasonlóan az 1530-as, 1540-es években terjedt el,

5 bár nálunk más helyektől eltérően a lakosok egy része mindvégig római katolikus maradt. A felekezetek közt koránt sem találunk mindig egyetértést.

6 Az új hit első követői Makón kétség kívül a lutheránusok voltak, de meghatározó szerepük nem tartott sokáig. A városban ismert prédikátorok is hirdették az igét.

7 Munkájukat segítették a 16. század első felében a változás mellé álló nemesi családok, majd később már csak politikai, gazdasági okok miatt is a protestantizmus iránt türelmesebb és a katolikus egyházzal szemben ellenséQ gesebb török hatalom. Minderről a kiváló makói református lelkész és történetíró Szirbik Miklós a következőket állapította meg. Ugyan forrásokkal igazolt helyi adatokat nem tudott fölsorolni, mivel azonban a város „mintegy a közepén esett azoknak a helyeknek, melyekről tudjuk, hogy bennek a Reformatio, mindjárt annak kezdeteiben erős lábra kapott," nem kétséges, hogy ennek része volt Makó is, és hozzáteszi, ahogy az ország más részein, itt is „eleinte a Luther tudományja terjedt el." Hogy Makó virágzó lutheránus központ volt, azt az is mutatja, hogy a vidéket „Makai Tractusnak" hívták.

9 Ugyanezt említi Szeberényi Andor,

1

0 a makói evangélikus gyülekezet 5 FENYVESI László: Makó mint hódoltsági nagyváros a 16. században. Makói Múzeum Füzetei 64. Szerk.: Tóth Ferenc. 27. 1. SZAKÁLY 1993. 253. 1. 6 TÓTH István György: Mint Makó Rómától. Érdek és jámborság a hódoltsági katolikusok világában. História XXIV. évf. 2002. 1. sz. 28.1. A katolikusok életéről tudósít Benlich Máté belgrádi püspök 1653-ban. BORSA Iván - TÓTH István György: Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól, 1651-1658. Levéltári szemle 989. 1. sz. 109-111. 1. 7 Abády Benedek és Szegedi Kis István is működött Makón. REIZNER János: Makó város története. Szeged, 1892. 19-20.1. A mű hasonmás kiadásban is megjelent: REIZNER János: Makó város története. Makói Múzeum Füzetei 40. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 1984. RAPCSÁNYI Jenő: Út a kegyelem templomáig. A szegedi ág. hitv. evang. egyházközség története. Szeged, 1943. 13-19. 1. 8 Makó először 155 l-ben került török kézre. 9 SZIRBIK Miklós: Makó városának közönséges és az abban lévő reformata eklésiának különös leírása... 1935/36 eszt. Csanádvármegyei Könyvtár 6. Kiadják: dr. Eperjessy Kálmán és Barna János. Makó, 1926. Hasonmás kiadás: SZIRBIK Miklós: Makó városának leírása. 1835-1836. Makói Múzeum Füzetei. 22. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 1979. Ugyanezt ismétli meg Szöllősi Antal, a makói reformászos egyház prédikátora és történetírója. SZÖLLŐSI Antal: A makói református 6