A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

BOGOLY József Ágoston: Urbs, textus, imago. 1890: Temesvár és Arad

II. TEXTUS. TÁBORI RÓBERT ÉS MÉRAY-HORVÁTH KÁROLY VÁROSBEMUTATÓ ÍRÁSAI A többnyelvű Temesvárról, a Hunyadiak régi városáról, a Magyar Királyság egykori székhelyéről írja 1890-ben Tábori Róbert:„Temesvár, a Hunyadiak hajdani városa, Losonczy hősies önfeláldozásának színhelye, jelenleg átalakulóban van. Megmagyarosodik. Hogy erre nagy szüksége van, egy baleset okozta, mely negyven év előtt érte. Akkor nevezték ki ugyanis a „Temeser Banat" fővárosának. A kinevezési áldás tette tönkre hosszú időre. Intéző köreit megszállotta a nagyravágyás ördöge s mint a bábeli torony építői — soknyelvűség dolgában is megáll a hasonlat — körülbelül így szólottak:„Epítsünk egy várost, mely egyfelől Romániát, másfelől Szerbiát érintse, keletről bolgárok határolják, nyugaton pedig örmények lakják: közepén legyen a németség mentsvára"."

1

0 A több nemzetiségű városban együtt élők identitásából fakadó történelmi versengést és dominanciaküzdelmet érzékelteti a tárcaíró:,,... Magyarországra, a magyarságra ki gondolt volna akkor? Hisz naponta hivatalos hangon zengték el azt a csábdalt, hogy Magyarország volt, de nem lesz; hogy a Temeser Banatnak önállósága örökre biztosítva. Iskolákban előadták, hogy a temesváriak historikus büszkesége, a Hunyady-család oláh származású; hogy Corvin Mátyás, az igazságos, „Statthalter" volt Budán Habsburgi Frigyes német császár kegyelméből stb. A kinek még ez sem volt elég, annak megmutatták azt a szobrot a belváros közepén, a hol egy Szent György — féle alak lesújtja, lábbal tapodja a forradalmi hydrát. Az oszlop ma is megvan, de a hydrát eltávolították a talapzatról, mivel feltűnően hasonlított honvédhez. Attól tartottak ugyanis, hogy a temesváriak hazafias érzése mellett megeshetik az a csoda, hogy a „hydra" kerül csak egyszerre felől, a derék lovag pedig alól: ami nyilván úgy eshetnék meg, ha az egész oszlopot fölfordítják!" 1

1 A mintaadó osztrák fővárost és Temesvárt, mint „Kis-Bécs"-et jellemzi Tábori Róbert: „Mikor a „Temeser Banat" néhány utópikus politikus agyában megszületett, metropolist akartak teremteni ennek az új „országnak". Világos, hogy csak egy minta-úton indulhattak: Bécs módjára tervezték „Kis-Bécset"; a mint még itt-ott fennmaradt magyarfalók most is előszeretettel nevezik Temesvárt. Az akkori időkben az osztrák főváros különös alkotás volt: külvárosokkal, melyeket bástyák és sánczfalak választanak el a belvárostól; kaszárnyákkal, melyek körülgyűrűzik a belvárost; primitiv csatornázás, élvezhetlen víz, rossz levegő, de sok, nagyon sok sétány, liget és fasor. Szakasztott ilyen lett az új Temesvár."

1

2 A temesvári városrészek egymáshoz való viszonyáról megtudjuk:„Sajátképen nem egy, hanem négy város, a melyet alig fűzött egybe valami közös érdek. A kapocs nagyon laza volt az egyes városrészek között, mert a közeledésnek mindig 10 TÁBORI: i. m. 1890. 49.; vö.: CHOAY, Frangoise: The Modern City. Planning in the 19th Century. New York, 1969. 11 TÁBORI i. m. 1890. 49.; vö.: SZEGEDY-MASZÁK Mihály: On the Uses and Limits of Multiculturalism. In: LEE, Mabel - HUA, Meng (szerk.): Cultural Dialoge and Misreading. Sidney, 1997. 128-135. 12 TÁBORI: i. m. 1890. 49., vö.: VAJDA György Mihály: Keletre nyílik Bécs kapuja. Közép Európa kulturális képeskönyve, 1740-1919. Bp., 1994.; MÁRJANUCZ László: Szeged és Temesvár. A Délvidék regionális centrumai. In: Történeti Tanulmányok. Studia Historica 8. Szerk.: ZOMBORI István. Szeged, 2005. 5-21. 62