A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

KRATOCHWILL Mátyás: A szegedi vár és környéke a 18. századi erődítések és Mátyás újjáépítések után 1775 körül

Elkészültével fejeződik be az erődítés munkája. 1779 — Palánki részen a közeli házak miatt a Helytartótanács 190 méteres körzetben építési tilalmat, és az ott lévő házak sürgős lebontását rendeli el. 122 palánki ház került közvetlen lőtávolon belül. 1780 — A Palánk a veszélytől megmenekül. A trónra kerülő II. József császár a szegedi vár erődítmény jellegét megszünteti. A fennmaradt nagyszámú hadmérnöki felvétel, és egyes épületek terve többnyire nem ad egyértelmű információt a különböző erődítési és építési munkák időbeli lefutásáról. A tervolvasatok tanúsága szerint abban az időben is előfordultak a tervezetthez képest jelentős kivitelezési időpont elcsúszások, ismeretlen időpontú építések, vagy talán az avulások miatti (földmunkák, cölöpgátak ) többször is megújított munkarészek. Az erődítési munkák időbeli pontosításai, sorrendjük megállapítása, az építés során készült hadmérnöki jelentések, — a bécsi hadügyi levéltár beérkező és kimenő iratainak kivonatai —, ide vonatkozó évfolyamok felkutatása, és a ter1 ^ vekkel történő egybevetése után lehet. Megfigyelhető, hogy a vár hat évtizedig elhúzódó erődítésének előrelendítői az időszak elején, a fellángoló közeli török háborúk kényszerítő erői; gátlói, a leállások okozói, pedig az Udvari Kancellária pénzügyi kapacitásai voltak. A korszak végén pedig az ország határain túlra visszaszorított, és hanyatló török birodalom már nem indokolta az ország belsejében lévő — egyébként a török idők óta rossz karban lévő vár — további erődítését, átépítésének folytatását. A VÁR FUNKCIÓVÁLTOZÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 1780-1882 Az alig befejeződött erődítés után, a félig üresen álló, részint raktárnak használt várat 1780-ban II. József törölte az erősségek sorából. A Haditanács tárgyalásokat kezdett a várossal, az egész vár raktárrá alakításáról, vagy lebontásáról. Az ezirányú törekvések folytatását egy újabb, szintén „takarékossági" döntés akadályozta. Addig, a rozoga tallósi kastélyban működő fenyítőházat a „jobb" állapotú, kihasználatlan szegedi várba kellett költöztetni. A fenyítőház a várnak, fallal elválasztottan, a Tisza felőli felét foglalta el, úgy, hogy nyolc kazamatát, — bérletként —, só és dohányraktárnak használtak. 13 REIZNER 1899-1900/1. 328. „Hofkriegsarchivum HKR. Proth.Exp. és Proth.Registr. 1714-1716 évek folyamai, hol a vár erődítési munkálatok ... följegyezve vannak." így a további évek erődítési munkáit is tartalmazzák a jelentések. 49