A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Szegediek Horgos utcanevei között

Magyar Ede először apósával dolgozott együtt, majd rövidesen önállósította magát és mindennemű kőműves-, csatorna és támfalépítési munkát is elvállalt, csakhogy elősegítse dédelgetett vágyát — építész-tervező lehessen. 1901-ben építőmesteri képesítést szerzett a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában, és ambícióval telve látott munkához előbb Temesvárott, majd Szegeden. E cél érdekében többször utazott Párizsba és egyéb külföldi városokba, és igyekezett helyszínen tanulmányozni nem csak a hazai, de a külföldi legújabb alkotásokat is. Több bérház, aztán a nagykikindai református templom (1908), a szegedi Református Egyház palotájának (1910), a zentai Royal Szálló (1911), stb. tervezője lett. Reök Iván (1855-1923) szegedi folyammérnök megbízásából tervezte Szegeden a Kölcsey utca és a Tisza Lajos körút sarkán álló szecessziós kétemeletes palotát is Magyar Ede. A tervek elkészülésétől számítva másfél év alatt az épület az alapoktól a belső munkálatokig bezárva teljesen elkészült. Szerencsés eset, hogy a megrendelő foglalkozása megjeleníthető volt a homlokzaton a stílus kedvelt díszítőelemeivel: a vízi világot felidéző ornamensek (vízililiomok, hullámvonalak, lágy formák, sodródó indák, "táncoló" hínárok, levelek) a szecessziós stílus gyakorta használt motívumai. A szegedi Reök-palota 1907-es megépítése nagy hírnevet szerzett Magyar Edének, és sorra kapta a megrendeléseket. Magyar Ede tehát a szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője, Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti megjelenítéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Munkáit kezdetben a szecesszió stüusában, később azonban Lechner Ödön (1845-1914) építész modorában, végül eklektikus stílusban tervezte. Amikor 1869-re kiépült Szeged-Szabadka-Fiumé vasúti pálya, amely keresztül haladt Kamarás pusztán, e terület elérhetőbbé vált a szegedi polgárok számára. Az 1890-től épülő Kamaráserdő tiszti üdülő nagyon vonzó lett, és a telek-parcellák értéke növekedett. A vasútvonal mentén először a 107 számú őrházzal kapott megállót (E megálló őrházat mára sajnos elbontották, amely Szeged-Rókustól 17 km-re Szabadkától pedig 25 km-re volt.). A megállót déli oldalról a vasút mentén a Kárász Géza 1875-ben ültette pompás ostorfa és platánfa sora szegélyezte (1991/92-ben sajnos kivágták a magasra növelt szemet gyönyörködtető közel 120 éves ostorfa sort, de újat máig sem ültettek a helyébe.). Kamaráserdőn az indóháztól az erdőig vezetett az Orgonás út Qásd mai neve Kamarási út), amelynek mentén 1893 után már Magyar Ede tervezgette a szegedi polgároknak a rózsafákkal körül ültetett villáik nagyobb részét (Lásd korabeli Ivánkovits villa, May villa, Brauswetter villa, Bíró villa, stb.). Sajnos Kamaráserdő területén a mintegy 50 villából mára nagyon sokat elbontottak. A villákhoz pedig gyönyörű míves kovácsoltvas kerítések is készültek, melyeknek egy része is mára már szintén eltűnt. Magyar Ede, mint iskolát végzettként tervezte 1910-ben a Folyó semlyékes északi partján a Reök Iván kibővített új villáját is, ahol aztán élete végéig élt (Ez a családtól 1945-ben elkobzott mai Bácska Mezőgazdasági Kombinát irodaépülete.). Úgymint 1911-ben közvetlen az Orgonás út kezdetén az üdülő csodálatos vasútállomását is tervezte, mely mára gondatlanság okán nagyon lepusztult állapotban van - és végső segítségért kiált! Egyértelműen nagymértékben Magyar Edének köszönhető az egykori Kamaráserdő tiszti üdülő pompás építészeti arculatának kialakítása is. 491