A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
jöttek révén. 24 5 Egymással laza kapcsolatban álló gyülekezetek alkotják, sem egységes tanítás, sem egységes liturgia nincs. 24 6 Kiskundorozsmán 1946-ban jött létre az első pünkösdista gyülekezet, Kiss Sándorék házában, a Zsilip utcában. A húsz főből álló gyülekezet tagjai, akik a társadalom szegényebb rétegeiből kerültek ki, vasárnaponként összejöttek, énekeltek, igeolvasást, imaórát tartottak. Később a gyülekezet lelkésze Nyári István lett, aki Kiszomborról járt át Kiskundorozsmára. Kiterjedt szociális munkát is végeztek a diktatúra puhulása után, betegeket látogattak és a börtönben is tevékenykedtek. 24 7 A 80-as évek elején, Szegeden is beindult egy pünkösdista mozgalom az egyetemisták körében. Néhány egyetemista fiatal pünkösdistának vallotta magát, magánlakásokon jöttek össze, és segítséget kértek Budapestről. A Budapesti Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sión Gyülekezete vállalta a se- - • » 248 gitsegnyujtast. A budapesti Sión Gyülekezet kívülről került a pünkösdista mozgalomba. Tagjai mélyen átélik az Istennel való találkozás élményét. Nem a tanult hit, hanem a személyes élmény hitvallásuk alapja. Az 1970-es években a gyülekezet az állambiztonsági szerveknek is szemet szúrt, ezért létük legalizálására kényszerültek. Vagy önálló felekezetté válnak, de ez 3 évi rendőri felügyeletet jelentett volna, vagy csatlakoznak egy meglévő felekezethez. Ez utóbbit választották, és az Evangéliumi Pünkösdi Közösséghez csatlakoztak. A szegedi egyetemisták — személyes kapcsolataikat felhasználva — őket keresték meg, és ők egy presbitert küldtek hetenként Szegedre a fiatalok lelki gondozására. A szegedi gyülekezet hivatalosan nem volt regisztrálva, és tagjai magánlakásokban gyűltek össze. A 80-as évek közepén a hatóságok már nem nyomoztak olyan erőteljesen az ilyen összejövetelek után, de ha valaki följelentette volna őket, komoly bajuk eshetett volna. A gyülekezetnek 1984-85-ben kb. 20-25 tagja volt az egyetemeken. Ez a rendszerváltás idejére lecsökkent, 6 főre apadt, mivel a tagok végeztek, illetve nem volt állandó lelkipásztoruk. Ekkor, 1989 szeptemberében kapott megbízást Rozgonyi Botond a szegedi gyülekezet istápolására. Rozgonyi heti 2-3 alkalommal utazott Szegedre, és ez lett a fő munkaterülete. Rozgonyi Botond református teológiát végzett (1977-82), de nem szentelték föl, mivel a pünkösdistákhoz ment, ahol szívesen fogadták. Nekik ekkor még nem volt pünkösdista lelkészképzésük. 1989-től a szegedi gyülekezet tagjai sokat foglalkoztak drogos fiatalokkal. Egy ideig még a drogambulanciával is együttműködtek. 1990-ben hivatalosan is megalakult a gyülekezet, 30 taggal. 1992-ben Rozgonyi Botond Szegedre költözött, és azóta is ő irányítja a szegedi gyülekezetet, melynek továbbra is megmaradt értelmiségi jellege. 245 GlCZI Zsolt: Pünkösdisták. Délmagyarország. 1991. nov. 26. 246 Lásd: FODOR József: A magyarországi kisegyházak története, elterjedtségük és befolyási övezetük, hitéletük és szociáletikai tanításaik főbb jellemzői. Bp. 1984. 38-41. old. 247 P.T.P: Húszan Dorozsmán. Délmagyarország. 1991. nov. 26. 248 Rozgonyi Miklós Botond szíves közlése a továbbiakban is 449
