A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
Hecker Henrik a hadifogságban súlyos májbetegséget kapott, bár vasakarattal végezte munkáját, de 1950. ápr. 5-én meghalt. Még betegsége idején a gyülekezet meghívta Szabó Andort az evangelizációra, akit aztán Hecker halála után a körzetben marasztaltak. A szegedi körzetnek, melyhez — a környéken lévő tanyavilág mellett — még Kecskemét és Orosháza is tartozott, ekkor 180 tagja volt. Szabó Andor munkája elé óriási akadályok tornyosultak. A tanyai szolgálat a határsávba tartozott, és az engedélyek megszerzése, megújítása roppant bizonytalan és körülményes volt. A lelkésznek maga és családja megélhetéséért is küzdenie kellett, mivel a gyülekezet nem tudta eltartani lelkipásztorát. Az igehirdetői szolgálata mellett a farostlemez gyárban dolgozott három műszakban. Szabó Andor 1965-ig maradt Szegeden. Tevékenysége idején a gyülekezet létszáma szépen emelkedett, és a 60-as évek elején 150 tagja volt. Vadászi Andrást 1965-ben helyezte az Évi Konferencia Kaposvárról Szegedre. Tevékenységéből főleg a fiatalokkal való foglalkozást kell kiemelni. Éveken keresztül rendeztek itt országos ifjúsági napokat, melyeken minden alkalommal több mint száz fiatal jött össze. Az 1974-es kettéválás a szegedi körzetben is nagy bonyodalmakat, és még nagyobb károkat okozott. Az egyházszakadás mögött az államhatalom egyházbomlasztó tevékenysége és személyi konfliktusok álltak. Hecker Ádám szuperintendensi megbízatása 1974-ben lejárt. Utódjának Iványi Tibor nyíregyházi lelkészt szánták, de ő rossz viszonyba került az államhatalommal, ezért az egyházi vezetés úgy gondolta, hogy Iványit elhelyezi Nyíregyházáról, helyet cserél Szuhánszky János miskolci lelkésszel, és addig marad ott míg elcsendesedik a vihar körülötte. Erre az időre Hecker Frigyest, Hecker Ádám fiát teszik meg szuperintendensnek. Iványi Tibor mindezt személye elleni támadásként élte át, és kilépett az egyházból. 23 8 Vadászi András, a szegedi gyülekezet lelkésze, és a gyülekezeti tagok egy része Iványi Tibor mellé állt, és nem volt hajlandó átadni sem az imatermet, sem a lelkészlakást, erre karhatalommal kilakoltatták őket. A megmaradt gyülekezet vezetését 1977-ben ismét Szabó Andor vette át, és fő feladatának az elerőtlenedett gyülekezeti rész megerősítését tartotta. Országos rendezvényeknek, csendes napoknak ebben az időszakban is helyt adott a szegedi gyülekezet, különösen az évenként megrendezésre kerülő női csendes napoknak volt nagy vonzata. Szabó Andor szegedi második szolgálati éveit már megrendült egészségi állapotban látta el, egészen 1993-ban bekövetkezett bénulásáig. Életének utolsó éveit tolókocsiban élte le. Halála 1999-ben következett be. 238 Sztupkai Mihály szíves közlése. 447
