A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
1953 őszén a megyei választmányok tagjait kicserélték, és olyan tagokat igyekezett az ÁEH megválasztatni, akik a papság előtt nagy tekintélynek örvendenek. Ekkor lépett Ugi Géza helyére Molnár Antal plébános, aki már belvárosi plébános, és Szeged Központi Esperes Kerület esperese volt. 5 8 A katolikus papi békemozgalom beindulásával, a békemozgalmi aulisták megjelenésével, az egyházi és békemozgalmi munka teljesen összefonódott, az egyházi munka kereteit is a békemozgalom céljaira használták. Hamvas püspök körlevelei is (melyeket a papságnak a szentmise keretében föl kellett olvasni) jórészt békemozgalmi körlevelek voltak. Ilyen témákról szóltak mint: a szocializmus elismerése és elismertetése, a Tsz-ek erkölcsi megalapozása, munkára buzdítás, begyűjtési kötelezettség teljesítése, társadalmi tulajdon védelme, békekölcsön jegyzése. 5 9 Az államhatalom képviselői jó érzékkel ismerték föl a papság elméleti és gyakorlati továbbképzését szolgáló esperes kerületi gyűlések (coronák) békemozgalmi lehetőségeit. Minden gyűlésre a békemozgalmi aulisták egy-egy „béketéma" feldolgozását tűzték ki. Például: A bécsi béke világkongresszus és a pap békemunkája; Mit tehet a lelkipásztor a tavaszi munkák sikeréért?; A pap és a hazafias kötelességek; A lelkipásztor és a hazafias népfront stb. A témákat, sőt az előadói vázlatokat is, az országos békeközpontból kapták. Ezek után már az sem kelthet meglepetést, hogy amikor az egyházmegyei hatóság beszámoltatta a papságot — beleértve a papi szeminárium oktatóit, és a püspöki iroda dolgozóit is — a végzett munkájáról, a megadott szempontok többsége a békemozgalmi területre esett: 1. Lelkipásztori munka. 2.A béke ügyében kifejtett tevékenység. 3.A népi szervekkel kapcsolatos viszony. 4.Az állam és az egyház megegyezése óta a kormányhatározatok betartása. 5.Az utóbbi püspöki körlevelek felolvasásáról, ismertetéséről és azoknak a hífíO vekre tett hatásáról. A fenti szempontok alapján rendkívül érdekes beszámolók születtek. Az egyik szegedi káplán a vasgyűjtéshez való jelentős hozzájárulásként említi, hogy saját kezűleg ásott ki a kertből egy 30 kg-os vas csatornacsövet. A papi szeminárium tanára pedig azt hangsúlyozta beszámolójában, hogy az összes jelentősebb marxista-leninista munkát elolvasta, és igyekszik felhasználni oktató munkája során. A másik tanárnak, aki később jelentős egyházi tisztséget töltött be, beszámolójából a következő részt idéznénk: „Az emberiség megbékélésének őszinte híve vagyok, amit a békeív aláírásával, békekölcsönjegyzéssel dokumentáltam. Az őszi Csongrád megyei papi békegyűlésen részt vettem." 6 1 Az egyházi férfiak többsége 1952 után, az ellenzékiséggel fölhagyva, ha tovább nem is, de a politikai passzivitásig eljutott. Ez Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök kivételével a püspöki karra is vonatkozott. Czapik érsek 58 Békepapok 42. old. Püsp. Lev.100/952, 1912/952, 2318/953 59 ÁEH Archívuma 1952. III. 28-i titkársági ülés jegyzőkönyve 60 Püsp. Lev. 182/952 61 Uo. 419
