A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)

PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990

1 208 190 P-t tett ki. Ezen kívül a székeskáptalan még 455 hold földdel rendelkezett.

1

1 Szegeden a központi katolikus rendezvényeket a Dugonics tér 12 sz. alatti katolikus házban tartották. A szegedi egyházközségek mindegyike 1944 előtt rendelkezett külön kultúrházzal, melyben a katolikus szervezetek tevékenykedtek.

12 Néhány katolikus egyesületnek (pl. KALOT, nővédő egyesület) önálló székháza is volt. A katolikus szervezetek hitvédelmi, kulturális, szociálpolitikai munkát végeztek. Közülük — a teljesség igénye nélkül — az oltáregylet, a rózsafüzér társulat, a katolikus kör, a katolikus legényegylet, a katolikus nővédő, a Szent Ferenc III. rendje, a Szent Vince szeretetegyesület, a Szent József akció nevét említenénk. A szovjet csapatok bevonulása előtti napokban a püspök és papsága félelemmel tekintett a jövő felé. Attól féltek, hogy a szovjetek bezárják a templomokat 1 és betiltják a vallás gyakorlását. Meglepetésre azonban az egész egyházmegyében a szovjetek nagy tisztelettel viselkedtek a papsággal, és arra szólították fel őket, hogy háboríthatatlanul végezzék tovább papi munkájukat.

1

4 A gazdasági élet beindulásával egyidejűleg — a szovjet katonai parancsnokság és az új városvezetés támogatásával — így a hitélet is minden törés nélkül beindulhatott, illetve folytatódhatott.

1

5 A demokratikus hatóságok igyekeztek bevonni az egyházat is az új társadalom építésébe. A Szegedi Népakarat 1944. okt. 27-i számában erről szóló felhívást tettek közzé. Szilveszteri körlevelében a püspök — miután megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány programja biztosítja a vallásszabadságot, a magántulajdon sért hetetlenségét, megvédve ezzel az egyházközségek, plébániák vagyonát, jövedelmét — viszonzásul fölajánlotta az egyház közreműködését a kormány program1 jának megvalósításában. 1944 végére tehát töretlen jó viszony alakult ki Szegeden a hatalom, a demokratikus szervezetek, pártok és a katolikus egyház között. Az egyház kifejezte részvételi szándékát a demokratikus kibontakozásban, az ország újjáépítésében, és a részvételi szándékon túl konkrét munkát is vállalt. A Nemzeti Segéllyel 17 együttműködve, részt vett a budapesti gyerekek vidéken való elhelyezésében, a deportáltak fogadásában, segélyezésében,

1

8 a magyar hadifoglyok testi és lelki táplálásában, ápolásában, részükre élelmiszer gyűjtésben, a szovjet katonai kórház fölszerelésében.

1

9 P. Müller Lajos S.J. szemináriumi régens a szegedi ha11 Püsp. Lev. 1989/945 12 Püsp. Lev. 1895/945 13 Püsp. Lev. 2500/944 14 Püsp. Lev. 2706/944. Lásd erről: PÁL József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadításának időszakában (1944 szeptember-1945 április). Tanulmányok Csongrád megye történetéből XII. Szerk.: Blazovich László, Szeged, 1987, 159-182. old. 15 Szegedi Népakarat 1944. okt. 21. 16 Püsp. Lev. 2848/944 17 Délmagyarország, 1945. febr. 17. 18 Püsp. Lev. 710/945, 1601/945 19 Csongrád Megyei Állami Levéltár l.sz. (szegedi) levéltára Főispáni iratok 6/945 412