A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 13. (Szeged, 2010)
PÁL József: A szegedi egyházak története 1944-1990
A SZEGEDI EGYHÁZAK TÖRTÉNETE 1944-1990 PÁL JÓZSEF A SZEGEDI LAKOSSÁG VALLÁSI MEGOSZLÁSA 1944-1990 KÖZÖTT A szegedi lakosság vallási megoszlásáról csak az 1949-es népszámlálás adataiból alkothatunk képet. Eszerint a város 132 607 lakosa közül 119 566 volt a római katolikus és 604 a görög katolikus. A reformátusok száma 7523, az evangélikusoké 2137 fő volt. A görögkeleti egyházhoz 455, az unitáriushoz 110, a baptistához 38 személy tartozott. Az izraelita felekezethez tartozók száma 1586 főt tett ki. Egyéb 347 fő, felekezeten kívüli 204 fő, ismeretlen 37 fő volt. 1 A későbbi népszámlálások a vallási hovatartozást nem tartották nyilván. A hívek számát az egyes egyházak nyüvántartásából követhetjük nyomon. RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ Római katolikus egyház a koalíció éveiben (1944-48) A római katolikus egyház nem csupán a hivők számából következően játszott domináns szerepet az egyházak között a városban, hanem mert Szeged 1923-tól ismét püspöki székhely lett. A második vüágháború végén Csanád Egyházmegye két főesperesi kerületből állt. A Szegedi főesperesi kerületet dr. Henny Ferenc Szeged-Rókus plébánosa irányította. A Szeged Központi Esperes Kerület (Halász Pál belvárosi esp. plébános), a Szeged Külső Esperes Kerület (Krámer Tamás kisteleki esp. plébános) valamint a Torontáli Esperes Kerület (Kleits Mátyás esp. plébános) tartozott ide. A másik főesperes kerület a Maroson túli Főesperes Kerület nevet viselte, és Klivényi Lajos battonyai plébános irányította. A Makói Esperes Kerület (Csepregi Imre makói plébános), az Aradi Esperes Kerület (Reibel Mihály eleki plébános), a Battonyai Esperes Kerület (Klivényi Lajos plébános) és a Csanádi Esperes Kerület (Gönczi Károly kétegyházi plébános) tartozott ide. 2 1 1949 évi népszámlálás; Vallási adatok településenként. Összeállította PÁLHÁZY László, szerk: KEPECS József. Bp. KSH. 1995. 61. old. 2 Schematismus cleri diocesis Csanádiensis pro anno Domini 1947. 409
